Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Horváth Hilda: A Janny és a Zlamál család otthonai és tárgyai - polgári lakáskultúra a 19. század utolsó harmadában

ban kelt folyamodványának, amit az egyetemi tanácshoz intézett, történeti, dokumentációs értéke van, hiszen felsorolja az iskola rendes hallgatóinak számát, az évi költségvetés összegét stb.

14 Megfogalmazott javaslatai között szerepelt a házi gyógyszertár felállítása a hallgatók gyógyszerkészítési gyakorlatának céljából, valamint egy anatómiai, bonctani múzeum szervezése is. 1848-ban tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. Tanítványaiból nemzetőri századot szervezett, emiatt a szabadságharc bukása után felfüggesztették az állásából. (Nemzetőri díszszablyája a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állandó kiállításán látható.) Szakmai tapasztalatait a későbbiekben is elismerték. 1851-ben az önállósult pesti állatgyógyintézet igazgatójaként reformokat vezetett be, a gazdák részére állatorvosi kurzust indíttatott. Zlamál volt Magyarországon az állategészségtan és állatgyógyászat úttörője, az állatjárványtani kutatások elindítója, s az elmélet mellett igen nagy szerepet szánt a gyakorlatnak, a környezethigiéniának, a járványok megfékezésének. Különösen a Balkánról behurcolt marhavészt tanulmányozta, kórtanának feltárásával foglalkozott, lerajzolván a veszélyeztetett területek térképét. Gondot fordított a megelőzésre, megszervezte az állatgyógyászatot és szigorú, már-már drákói állategészségügyi rendszabályokat hozott: példaként említjük az 1859-es évi, az állati ragályokról szóló szabályrendeletet, majd később az 1874: XX. törvénycikket, a keleti marhavész ellen. Ez volt az első állategészségügyi törvényünk, amelynek hatásaként 1881re a marhavész országszerte elmúlt. Zlamál lényegében az addigi „tapasztalati" állatorvoslást tudományos szintre emelte. 1864-ben széleskörű szakirodalmi tevékenységéért az Akadémia levelező tagjává választották. 1867-ben a kereskedelmi minisztérium állategészségügyi osztályán tanácsossá nevezték ki, s számos állategészségügyi jogszabály megalkotásában vett részt. 1867-ben Zürichben a III. nemzetközi állatorvosi kongresszuson Magyarországot képviselte. Nyugdíjazásakor, 1881. október 30-án, szolgálata elismeréseképpen magyar nemesi előnevet (morvái) és címert kapott.

1:1 I 886. november 12-én hunyt el. A Janny-Zlamál házaspár otthonai és családja A Zlamál házaspár a belvárosban nívós polgári lakásban élt. Emellett a budai hegyekben hatalmas kertben a maga korában is kiemelkedőnek számító klasszicista villát építtettek 1846ban, ahol a nyarakat töltötték. (Ma műemlék, Lóránt u. 5/a.) Nyaraló házukat a Janny-Zlamál házaspár megváltotta a többi örököstől, berendezési leltára is megmaradt: a célnak megfelelő, thonet, vas és más egyszerűbb, de célszerű bútorokkal volt berendezve, a kert művészi gonddal telepítve és kialakítva. Az ifjú Janny-Zlamál házaspárnak mindkét oldalról megvolt az indíttatása a régi polgári hagyományok tiszteletben tartására: "esse unter deinen Kosten, kleide dich nach deinen Kosten, wohne über deine Kosten", azaz a lakás nívója elsődleges kérdés az életmód kialakításánál, nem a polgári puritanizmus, hanem a nemzedékek ízlését alakító szemlélet volt az irányadó. A házasságkötést követően dr. Janny Gyula és Zlamál Gizella előbb a Borz (ma V. Nyáry Pál) utca 7., illetve 9. szám alatt lakott, majd 1879-1910 között a belvárosi Koronaherczeg (ma V. Petőfi Sándor) utca u. 6. alatti kétemeletes, gr. Batthyány-házban. Ezt az épületet 1914-ben lebontották. Első fiuk ifj. dr. Janny Gyula (Budapest 1875. március 16. -Budapest 1949. február 9.) nem 14 KÓSSA 1907. 15 GERŐ, szerk. 237.