Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Horváth Hilda: A Janny és a Zlamál család otthonai és tárgyai - polgári lakáskultúra a 19. század utolsó harmadában

és a ciszterci főgimnázium énektanáraként mintegy negyedszázadon keresztül hihetetlen szervezőmunkát végzett, és színvonalas zenei életet teremtett. Tevékenysége nyomán a káptalan és a város közös ének- és zenekara korabeli nagy művek előadására is alkalmas volt. Ezenkívül Janny József irodalommal is foglalkozott, jeles könyvtárat mondhatott magáénak. Tanítóként, igazgatóként fontosnak tartotta a fegyelmet, a valláserkölcsös és hazafias nevelést, az oktatás és nevelés összekapcsolását, valamint a leánynevelést. Gyermekeit szintén ezek szellemében nevelte. Széleskörű érdeklődését, műveltségét, zenei tehetségét örökölte Gyula fia is, ahogy hazaszeretetét és a mély humanizmusát. A családi legendárium szerint még egyetemi évei előtt gyakran elkísérte Janny Gyula az édesapját Csíkvárra (ma: Szabadbattyán), gr. Batthyány Imre (1781-1874) es. kir. kamarás, főlovászmester és neje, gr. Majláth Erzsébet (1794-1876) kastélyába. Művészi zongorajátékával kísérte édesapja szép énekét. Bécsi egyetemi évei alatt is felkarolták Batthyányék, palotájukba hívták, ahol nemcsak zongorázott a családnak, hanem vacsoravendég is volt. Janny Gyulára fényes pálya várt: rk. egyetemi tanár, a Szent István Kórház sebész főorvosa, a Vöröskereszt egyleti Erzsébet kórház (ma XII. ker. Sportkórház) első igazgatója és főorvosa lett. 1878-ban a Barakkórház sebészeti osztályának főorvosává vált, 1882-ben egyetemi magántanár. Tanulmányai magyarul és németül jelentek meg. Életmüvének kiemelkedő része a Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórházának megalapítása. Az 1884-ben megnyílt kórház első igazgatójaként sokat tett az ápolóképzésért, a Vöröskereszt céljainak széleskörű megvalósításáért. 1885-ben a Szent István Kórház sebészeti osztályának élére és az Anker Biztosítótársaság főorvosának nevezték ki. A hivatalos és szakmai elismerések sem maradtak el; számos külföldi sebésztársaság választotta meg tiszteletbeli tagjának, az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli, majd rendes tagja (1891), 1895-ben nyilvános rendkívüli tanár. 1903-ban nemesi elönevet (fehérvári) és címert kapott,

6 1909-től udvari tanácsos. Mindezek ellenére élete kudarcaként élte meg, hogy mások kicsinyessége miatt sohasem érhette el az egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést. 1909-ben mint egy. ny. rk. tanár s mint a Szt. István Kórház sebészfőorvosa vonult vissza, majd 1912-ben az Erzsébet Kórház igazgatói tisztéről is lemondott, ám haláláig tiszteletbeli igazgató maradt. A főváros által adományozott sírhelyen nyugszik a Kerepesi temető 1/20. sz. táblájában,

7 ahol apósa, Zlamál Vilmos is az ún. "akadémiai'

1 parcellában/ emlékezete. Lenyomat a Székesfehérvári polgári leányiskola 1892/3. évi iskolai értesítőjéből. Székesfehérvár, 1893. Nekrológja megjelent: Székesfehérvár és Vidéke 1892. október 27. Enge János Székesfehérvár zenei életét feldolgozó kézirata a székesfehérvári Szt. István Király Múzeum Könyvtárában, a 25. oldalon lényegre törő életrajz: "A 'Hangászkör igazgatójának meghagyott" Janny József székesegyházi karnagy a XIX. századbeli Székesfehérvár közéletének kiemelkedő egyénisége volt. 1814. március 7-én Székesfehérvárott született, 1829-ben a tanítói pályára lépett. 1837. április 27-én, a székesegyházi karnaggyá való választásával egy időben a belvárosi leányiskola fő tanítója lett. Országos hírű, kiváló pedagógus volt. 1872. szept. 24-én a város tanácsa a városi elemi iskolák igazgatójává választotta. Öt éven át igazgatója volt az 1866-67. tanévben életre hívott polgári leányiskolának is. Kiváló érdemeit 1856. március 17-én a koronás ezüst érdemkereszttel, 1879. június 4-én pedig ötvenéves eredményekben gazdag működéséért, a koronás arany érdemkereszttel jutalmazták. A székesegyházi ének és zenekart ritka lelkesedéssel és nagy szakértelemmel vezette. Ezirányú fáradságos munkájában nem ismert határt. Mint énekpedagógus is kiváló volt. A kath. főgimnáziumban 1852-1877-ig, tehát 25 éven át tanította az éneket. A reáliskolában is tíz évig, 1856-1866-ig működött mint énektanár. Székesegyházi karnagyi tisztét iskola igazgatói minőségben való nyugdíjazása után is még jó néhány évig, egészen 1886ig megtartotta. Ezt a tisztségét kereken 50 éven át gyakorolta. 1892. október hó 27-én hunyt el. Hamvai a székesfehérvári Hosszú temetőben nyugszanak. 6 GERŐ 1940.95. 7 KÁROSY 1938. 43. 8 KÁROSY 90.