Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Klement Judit: Nagypolgár famíliák a 19. századi Pest-Budán és Budapesten
Koller Gyula ( 1828-1912) a házassága előtt öt évvel szerzett orvos-sebészorvosi oklevelet a bécsi egyetemen. 27 Augusztát 1868-ban 22 évesen vette feleségül az akkor 31 éves Burchard Konrád (1837 1916), aki ekkor a Hengermalom irodafőnökeként dolgozott, jövendőbeli apósa pedig az őt foglalkoztató vállalatnak, a Hengermalomnak volt az egyik főrészvényese. 28 Caroline igen későn, 27 évesen kelt el 1871 -ben, az ő férje - a vele egykorú - Glatz Henrik ( 1844-1905) pesti kereskedő lett, aki korábban bankhivatalnokként kezdte pályáját, s csak később önállósult. 29 A legfiatalabb lány, Melanie szintén egy orvosnak adta a kezét, húszévesen hozzáment dr. Schulek Vilmos, 34 éves szemorvoshoz 1877 májusában. Schulek Vilmos (1843-1905) is Bécsben szerzett oklevelet, házasságkötése előtt kilenc évvel, 1868-ban; több évig külföldön dolgozott, majd 1872-ben Kolozsvárott a szemészet tanára, később az egyetem rektora lett. 1874-ben a budapesti egyetem elméleti és gyakorlati szemészet rendes tanárává, később a szemészeti klinika igazgatójává nevezték ki. 30 (Schulek Vilmos testvére egyébként Schulek Frigyes (1841-1919) műépítész, műegyetemi tanár, a Mátyás-templom és a visegrádi Salamon torony restaurátora, a Halászbástya tervezője volt. 31 ) Kik tehát Fuchs Rudolf vejei, s vele a Fuchs vagyon leendő várományosai, vagy mondjuk kezelői. Egy 22 éves magántisztviselő, egy 27 éves önálló kereskedő és két 30 feletti orvos. Közülük azonban csak Schulek Vilmos nevezhető egyértelműen biztos egzisztenciának a házasságkötés idején. A többiekben inkább csak a karrier és a biztos jövő lehetőségét láthatta a leendő após, Fuchs Rudolf. Tegyük hozzá, igen éles szemmel, hiszen Koller Gyuláról Szinnyei 1899-ben már egy budapesti „gyermekgyógyintézet tulajdonosaként" és a Királyi Magyar Orvosi Könyvkiadó-társulat első titkáraként emlékezik meg. Koller a századfordulón háztulajdonos is volt. 32 Schulek Vilmost 1889-ben az Akadémia levelező tagjai közé választották, majd 1902ben a rendes tagok sorába lépett. Burchard Konrád apósa halála után a Hengermalom alelnöke, később elnöke lett, és 1885-től főrendiházi tagsággal dicsekedhetett. Egyedül Glatz Henrikről tudható kevesebb, de az önálló, egyéni vállalkozói létből is következik valamennyire a kevésbé látványos karrier. A nyilvános fővárosi címjegyzékekben tőzsdeügynökként tüntette fel foglalkozását az 1880-as és 1890-es években. A későbbi életutak alapján azonban, s hozzátéve, hogy minden bizonnyal a befolyásos és vagyonos após is segítette ezeket a jövőbeli karriereket, összességében leszögezhető, hogy Fuchs Rudolf igen biztos kézzel adta férjhez a lányait. A személyes benyomásokat, szimpátiát, a fiatalok közötti vonzalmat, netán szerelmet nem tudjuk rekonstruálni, erre nézve nem maradtak fenn személyes vagy családi feljegyzések. Nem 27 Koller Gyula karrierjére lásd: SZINNYEI 1899. 762-763. 28 Burchard Konrád karrierjét részletesen elemzi: KLEMENT 2005. 29 KF.MPELEN 1940. 62-63. A házassági anyakönyvben is kereskedőként szerepel a vőlegény. BFL XV. 20 Ev. akv. A7. 1871. május 14. Bankhivatali pályakezdésére Kövér György hívta fel a figyelmem, amit ezúton is köszönök. 30 Schulek Vilmos karrierjét bemutatja: SZINNYEI 1908. 633-634. 31 Schulek Vilmosra és a Schulek családra vonatkozó információk forrása: SCHULEK 1943. 32 Budapesti cím- és lakjegyzék 1898. Az V. kerület Sas u. 16. szám alatti ingatlannál jegyzik tulajdonosként, közel apósa házához. A Fuchs család tagjai közel éltek egymáshoz. Koller Gyula címeként a Sas u. 16. előtt az V. ker. Bálvány u. 8. szerepelt. Glatz Henrik az V. ker. Akadémia u. 6. szám alatt lakott. Schulek Vilmos neve pedig már 1882től a Sas u. 23. szám alatti címen tűnik fel, tehát apósa házában, s annak halála után is itt él. Burchard Konrád kezdetben a Hengermalomban lakik családjával, ami szintén a Lipótvárosban állt ekkor (V. ker. Klotild u. 6.), apósa halála után ő az egyetlen, aki elhagyja a Lipótvárost hozzávetőleg tíz évre, s az Andrássy út 81, majd 122. szám alá költözik, de 1906-tól visszatér az V. kerületbe, a Sas u. 30/a szám alá. Végül 1913-ban a Várkert rakparton rendezi be otthonát, s haláláig ott is lakik. Tegyük hozzá ugyanakkor, hogy ekkora már meghalt a felesége, valamennyi sógora, az anyósa 1914-ben hunyt el, s csupán egyetlen sógornője élt, vagyis felbomlott a Fuchs családi kötelék.
