Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Klement Judit: Nagypolgár famíliák a 19. századi Pest-Budán és Budapesten

tudjuk megállapítani, hogy ki játszott szerepet a frigyek létrejöttében, hogyan választódtak ki a jövendőbelik, illetve ki választotta ki őket, de a leendő családtagok származását alaposabban megvizsgálva egyértelmű, hogy nem a véletlen alakította a kapcsolatokat. Koller Gyula a szepességi Lőcsén született ágostoni hitvallású evangélikusként.

33 Glatz Henrik nagyapja, Jacob Glatz evangélikus tanári működéséről, pedagógiai munkáiról nevezetes. Apja, Karl Heinrich Eduard Glatz teológiát végzett, többek között Pozsonyban tanított, majd a Pester Lloyd újságírója lett. A család szintén cipszer gyökerű, polgár- és kereskedő família Poprádból, innen indult Jacob Glatz életútja is.

34 Glatz Henrik Pozsonyban született 1844ben, de öccse már Pesten került keresztvíz alá 1846-ban, ugyanabban a pesti evangélikus gyülekezetben, ahol ez évben Fuchs Augusztát is megkeresztelték. A Schulek család is felvidéki, szepességi szász felmenőkkel bírt és a 17. század elejéig visszavezetett család valamennyi tagja evangélikus vallású volt. Schulek Vilmos két nagybátyja (Jenő és Lipót) az 1848-1849es szabadságharcban esett el. Schulek Vilmost 1843 májusában ugyanabban a pesti, német nyelvű evangélikus közösségben keresztelték meg, mint a Fuchs lányokat. Burchard Konrád Eperjesen született, apja szesz- és ecetgyáros volt, anyja egy lengyel költő húga, két fivére, Gyula és Gusztáv, apjával együtt részt vett az 1849-es szabadságharcban, s a fivérek kénytelenek voltak 1849-ben Törökországba menekülni. A család természetesen evangélikus vallású volt. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy maga Fuchs Rudolf is evangélikus vallású volt, a pesti evangélikus egyházközség presbitere, szepességi szász felmenőkkel. Bizonyára vannak még előttünk rejtve maradt tényezők e házasságok esetében, de nem járhatunk messze az igazságtól, ha leszögezzük, hogy Fuchs Rudolf vejei, akár maga választotta őket, akár a lányok akarata alapján (is) kerültek a családba, egyértelműen azonos kulturális és mentalitásbeli háttérrel rendelkeztek. A felvidéki gyökerek, az otthonról hozott és iskolázottságból eredő műveltség, az evangélikus vallás és talán még az 1848-49-es családi szerepvállalások is fontosak lehettek, amikor Fuchs Rudolf áldását adta lányai frigyére. Egyik dédunokájának visszaemlékezését ide idézve: Fuchs Rudolf „magyar érzelmű, kétnyelvű ember volt, mint általában a szepesiek", valamint „barátja és munkatársa Székács József evangélikus püspöknek". A kulturális egyöntetűség hipotézisét erősíti meg ugyanennek a dédunokának Marcsek Jánosné Rajner Paulának egy másik, 1983-ban memoárjában papírra vetett gondolata is:

35 „Sok olyan név van gyermekkori emlékeim között, mint rokon, akikkel a rokonságot kimutatni nem tudom. Az evangélikus vallás, a műveltségi szint, gondolkodásmód, életmód a vérszerinti kapcsolatnál erősebben köt össze. Sokszor közeli rokonság is elsatnyul, ha nincs lelki harmónia." Nem a vagyoni helyzet s ennek kilátása lehetett tehát meghatározó, amikor Fuchs Rudolf kiházasította négy leányát, hanem a kulturális háttér. Az egyik vő, Burchard Konrád 1890-es életrajzában karrierjét „vasszorgalmának, szakképzettségének és körültekintő ügyességének" tulajdonította.

36 Minden bizonnyal az e szavakból kiolvasható értékrend is hozzájárulhatott 33 Ez derül ki a házassági anyakönyvéb-1 BFL XV. 20 Ev. akv. A7. 1861. március 5. 34 Glatz Eduárd életére lásd: ERTL 1940. A munka a német nemzetiségi mozgalom egyik eis- élharcosaként ábrázolja Eduard Glatzot, az ideológiai színezeten túl azonban a teljes életrajz olvasható benne forráshivatkozásokkal együtt. (Köszönöm Mátyásfalvi Jánosnak, hogy felhívta rá a figyelmemet.) 35 MARCSEK JÁNOSNÉ 1983. (A család tulajdonában. Köszönöm Reuss Konrádnak, hogy olvashattam a visszaemlékezést.) 36 BURCHARD 1890. (A család tulajdonában. Köszönöm Reuss Konrádnak, hogy olvashattam a visszaemlékezést.)