Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Nagy Ágnes: Sarkadi Károly II. kerületi légoltalmi háztömbparancsnok és utóda, Müller László hivatali naplója 1944. július 24. - 1949. július 8.

olvashatók ki belőle, amelyeknek vizsgálata a társadalomtörténet eszközeivel, módszereivel még szinte feltáratlan terület. Bár a napló-iktatókönyvben a háztömbmegbízott összeírásokba és közmunkaváltság-befizetésekbe fulladó közigazgatási szerepköre a domináns, egy-egy bejegyzésben tetten érhetjük, ahogyan az MKP politikai hatalmának kiépítése során 1945 első hónapjaitól kezdve a házmegbízotti és háztömbmegbízotti intézményt az egyénhez való eljutásban, a társadalom feletti ellenőrzés megszerzésében, kiépítésében a személyközi viszonyok mikrostruktúráiba való behatolás eszközeként használja.

10 Hogy a házmegbízotti intézménynek a pártok közötti erőviszonyokat és a politikai berendezkedés alakulását illetően nagyon is volt tétje, azt a Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. június 13-i ülésének jegyzőkönyvéből követhetjük.

11 Az ülés során, ahol napirendi pontként tárgyalták az intézmény működését. Kővágó József kisgazdapárti alpolgármester

12 a domináns házmegbízott-diskurzussal szemben, amely szerint az intézmény a demokratikus közigazgatás vívmánya - Beér János tiszti főügyész szavaival „egy jól megalapozott házmegbízotti intézmény csak szolgálatára lehet a demokráciának és a közigazgatásnak"

13 -, az intézményben olyan hatalmi helyzetet lát, amelynek az egyének feletti ellenőrző gyakorlatát a politikai hatalom fel tudja használni: „Jelenleg ennek a jogkörnek a körvonalazatlansága következtében olyan anomáliák fordulnak elő, amelyeknek megszüntetése a demokratikus Magyarországnak elsőrendű feladata. Felveti a kérdést, vájjon egy demokratikus országban szükség van-e olyan ellenőrző szervre, amely az egyénekre pressziót tud gyakorolni? Egy demokratikus országban vigyázni kell, hogy semmiféle olyan törekvés ne érvényesülhessen, amely bizonyos értelemben diktatórikus célokat szolgál, [kiemelés tőlem - N. Á.] ".'

4 Az egyének feletti - Szakasits Árpád által erzekelten ellenőrizetlen

15 - ellenőrzés e mikroszinten működő intézményének kontextusában olvashatók az olyan naplóbejegyzések, mint „[1945.] IV. 10. Reggel 8-kor rövid kihallgatás a rendőrségen [a II. kerületi kapitányságon], tárgy: zsidó halottak, nyilas házparancsnokok bejelentése"; „[1945.] IV. 11. Ujabb rövid kihallgatás a nyilas házmegbízottak ügyében"; „[1945.] VI. 15. Detektív járt nálam Demel Henriette ügyében"; „[1945.] VII. 2. délig jelentendők a 3 szobás és nagyobb lakások."

16

; [1945.] XI. 11. Körlevél a lakók könyve bemutatásáról"; [1946.] V. 23. Az internáltak és a rendőri felügyelet alatt állók ellenőrzése"; „[1948.] III. 27. Átadtam a rendőrségnek [a budapesti főkapitányságnak] a lakások 10 A nemzetközi társadalomtörténet a diktatórikus rendszerek vizsgálatában már eljutott a diktatúrák működésének a társadalmi mikromechanizmusok szintjén való értelmezésében a lakóhelyi területi egységekre szervezett pártállami ellenőrzés és a társadalmi viszonyokba való behatolás vizsgálatáig. A náci ß/oc£vva//er-rendszerre, mint a 4060 háztartásért felelős NSDAP-tagokra épülő intézményre vonatkozóan e megközelítést lásd: MANN 1987; továbbá az NDK házmegbízotti (Hausbeauftragte) rendszerének a lakásrendszer kontextusába helyezett vizsgálatában: ROWELL 2001. 11 Lásd: GÁSPÁR-HALASI 1975. 176-177. 12 Kővágó József pályájához az adatokat lásd: GÁSPÁR 1973. 545. 13 Lásd ugyanott. E toposz hallatszik ki Müller László szavai mögül is leköszönő levelében: „Az ilyen együttműködés csak igazi demokratikus gondolkozású és jó emberek között lehetséges, hiszen a tömb lakói a legkülönbözőbb pártállású és foglalkozású emberek voltak." (lásd a 9. sz. mellékletet). 14 Lásd ugyanott. 15 „Elnök [Szakasits ÁrpádJ hangsúlyozza, hogy a házmegbízotti intézményt rendkívül fontosnak tartja, de éppen ezért szükséges, hogy legális alapot kapjon, hogy az ellenőrzés munkáját jobban végezhesse, viszont meg kell adni a módot arra, hogy maga az intézmény is ellenőriztessék." (lásd ugyanott). 16 A nagylakások bejelentése az „indokolt lakásszükséglet" jogi kategóriájának felelevenítésére alapozott társbérletesítés kontextusában értelmezhető úgy, mint az egyének és az egyének magánterének hatósági - hatalmi ellenőrzése. A Budapest ostromát közvetlenül követő lakásügyi intézkedésekhez lásd: NAGY 2004. 139.