Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

várhatóan a fővárosi lesz, „talán novemberben sor kerülhet a törvényhatósági választásra."

109 A kormányt támogató, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párti „fél-ellenzékhez" - egyúttal a Keresztény Községi Párthoz - tartozó Buday Dezső volt az őszi ülésszak első felszólalója, aki - jóllehet támogatásáról biztosította a javaslatot - bíráló észrevételeit sem hallgatta el. Fővárosi pártkötődésére tekintettel leginkább azt sérelmezte, hogy a kormányzat a fővárosi közigazgatási bizottság mandátumától eltérően nem hosszabbította meg a törvényhatósági bizottság megbízatását."

0 Egyúttal a „szellemi arisztokrácia" érvényesülése jegyében üdvözölte, hogy a törvényhatósági bizottság számát „bizonyos kinevezések" által megnövelték."

1 A szociáldemokrata Saly Endre ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat egyetlen törvényhatósági bizottságon belül akarja egyesíteni a kétkamarás rendszert, hiszen annak nemcsak választott, hanem delegált és kinevezett tagjai is lesznek, ami viszont óhatatlanul a „klikk-uralom" kialakulásához vezet. Más felszólalókhoz hasonlóan Saly is akceptálta, hogy a fővárosi ügyosztályok vezetői, valamint a kerületi elöljárók tanácskozási joggal tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak, de számukra semmilyen körülmények között sem javasolta a szavazati jog biztosítását."

2 A szintén szociáldemokrata Rothenstein Mór pedig arra mutatott rá, hogy a kormányzatnak éppen a törvényen kívüli állapot elkerülése érdekében kellett volna idejében elkészítenie e mostani törvényjavaslatot. így a törvényhatósági bizottsági választásokat idejében meg lehetett volna tartani."

3 Még ha a javaslat az általános, titkos választójog alapján is állna - mutatott rá Rothenstein -, a választói névjegyzék összeállítása, valamint a kormánynak legjobban megfelelő „választási geometria" törvénybe iktatása „illuzórikussá" teszi még a legszebben megalkotott választójogot is."

4 A Budayhoz hasonlóan lojális „fél-ellenzéki" Petrovácz Gyula - kimerítően méltatva a Keresztény Községi Párt három éves fővárosi uralma eredményeit"

5-, hosszasan érvelt a közigazgatási bizottság által elfogadott módosítások mellett. Nem véletlenül, hiszen - miként erről beszámoltunk - a közigazgatási bizottság által elfogadott választókerületi beosztás nem a kormány, hanem a Keresztény Községi Párt felfogását tükrözte. Annak érdekében, hogy a nemzetgyűlés plénuma szintén a közigazgatási kerületeket fogadja el választókerületekként, Petrovácz arra utalt, hogy a kormányzat által támogatott 22 választókerületről szóló-még Tisza István miniszterelnöksége idejénelfogadott-törvény egyedül a „liberalizmus" érdekeit szolgálta, aminek „hajánál fogva való előrántása" most is kizárólag a liberálisoknak és demokratáknak kedvezne.

116 Számadatokkal kívánta alátámasztani, amennyiben a soron következő törvényhatósági választás nem a tíz, egyenlően dotált közigazgatási kerület, 109 9. számú helyzetjelentés. 1924. július 5. MOL. K. 429. Kozma Miklós iratok. Filmtár. 48423. tekercs. 110 Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. XXVI. kötet. Bp., Atheaneum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1924. Ugyanezt nehezményezte a keresztényszocialista Szabó József is. Uo. 319. (1924. október. 22.). 111 Uo. 7. (1924. október 7.). 112 Uo. 9. (1924. október 7.) Lásd még Peidl Károly felszólalását ( 1924. október. 15.). A szintén ellenzéki Klárik Ferenc az autonómia megsértésének tekintette, hogy a kormány - az ülési és tanácskozási jogon kívül - szavazati joggal is felruházta az érintett tisztviselőket. (Uo. 277. 1924. október 17.). A szociáldemokrata Reisinger Ferenc pedig azt javasolta, hogy kizárólag a választott tagoknak biztosítsanak szavazati jogot. (Uo. 490. 1924. október 30.). 113 Uo. 13. ( 1924. október 7.). A főváros törvényen kívüli állapotbaj utasa miatt hasonló-a kormányt elmarasztaló - véleményt fogalmazott meg Eöri-Szabó Dezső. Uo. 127. ( 1924. október 9.). 114 Uo, 17. (1924. október?.). 115 A törvényjavaslat általános vitáján felszólaló Wolff Károly szintén a Keresztény Községi Párt fővárosi regnálásával, illetve az azokat érintő kritikai észrevételekkel foglalkozott. Uo. 245. skk. ( 1924. október 16.). 116 Uo. 53. (1924. október8.).