Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

azaz a Keresztény Községi Párt részéről volt különösen hangsúlyos, hiszen - ha csak átmenetileg is - az ő pozícióikat nyirbálta meg a kormányzati késlekedés. Sőt, mondhatni pillanatnyilag kizárólag az övékét, hiszen a közgyűlés ellenzéki városatyái közül közel hetvenen - Zilahi Kiss Jenő 1923. nyarán történt alpolgármesterré választását követően - tiltakozásképp lemondtak tagságukról.

54 Nyilvánvalóvá vált, hogy az év végéig hátralévő napokban a törvényhozás már nem foglalkozik érdemben a fővárosi javaslattal, még kevésbé kerül döntés-közeli helyzetbe. A késedelem kétségkívül üzenetértékü volt, hiszen a kormányzat ily módon fejezte ki elégedetlenségét a Keresztény Községi Párt köré tömörülő városvezetéssel szemben. Rakovszky Iván belügyminiszter a minisztertanács 1923. december 21-i ülésén bejelentette, hogy ameddig frissen beterjesztett javaslata törvényerőre nem emelkedik, gondoskodni kell a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó ügyek ellátásáról. A helyzetre az 1920. évi IX. tc. 23. §-át tekintette irányadónak, amely - egyebek mellett - kimondta, hogy halaszthatatlan ügyekben a főpolgármester/kormánybiztos elnöklete alatt működő hivatalnok-tanács határoz. Tekintettel azonban arra, hogy nem áll főpolgármester a főváros élén - s az idő szűkössége miatt a törvényhatósági választás megtartására nincs lehetőség -, kormánybiztost kell kinevezni. A minisztertanács áldását adta a pártpolitikai küzdelmekből mindezidáig kimaradó Tersztyánszky Kálmán helyettes államtitkár kormánybiztosi kinevezéséhez.

55 Budapest székesfőváros tanácsa - a törvényhatósági bizottsági hatáskörében - 1924. január 3án tartott első ülésén olvasták fel a belügyminisztérium leiratát Tersztyánszky Kálmán - helyettes főpolgármesteri hatáskörrel is felruházott kormánybiztos - kinevezéséről.

56 Tersztyánszky székesfővárosi tanácsot köszöntő beszédében hangsúlyozta, utasítást kapott arra, hogy minden eszközzel igyekezzen odahatni, hogy „a politika és a törvényhatósági bizottsági választások körül természetszerűleg kialakuló pártküzdelmek a székesfőváros adminisztrációját ne zavarják".

57 A székesfővárosi tanács ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról törvényi szintű intézkedés nem jött létre, s egyelőre a ,joghasonlatosság" elve alapján volt biztosítható a közgyűlés hatáskörének részleges pótlása.

58 Mielőtt rátérnénk a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló, 1923. december 14-én beterjesztett törvényjavaslat rendelkezéseire, tekintsük át, milyen 54 Zilahi Kiss Jenőt 1923. július 17-én választotta meg a közgyűlés állandó alpolgármesteri hatáskörrel, címmel és jelleggel felruházott tanácsnokká. Fővárosi Közlöny, 1923. augusztus 17. 1933. A választást követően a demokrata Baracs Marcell felolvasott egy nyilatkozatot, miért nem fogadható el 56 liberális, demokrata és keresztény ellenzéki városatya számára Zilahi Kiss személye. Hangsúlyozták, hogy míg a most megválasztott alpolgármester 1919ben a „szélső bal radikalizmus", addig a forradalom után a „szélső jobb radikalizmus" hívéül szegődött, s utóbb a főváros tisztviselöjeként „egyoldalú túlzásokkal és igazságtalan üldözésekkel számos becsületes egzisztenciát segített legázolni." (Uo. 1933-1934.). 1923. október 10-én további 12 törvényhatósági bizottsági tag lemondását jelentette be Sipőcz Jenő. Helyükre mindösszesen 22 póttagot hívtak be a bizottságba. (Fővárosi Közlöny, 1923. október 12. 2190.). Felvetődik a kérdés, vajon az ellenzéki városatyák akciója nem arra irányult-e, hogy működésképtelenségre hivatkozva a belügyminiszter feloszlassa a törvényhatósági bizottságot, ennélfogva a kormányzat a tervezettnél korábban írja ki a törvényhatósági választásokat? 55 MOL K. 27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1923. december 21. 8. pont. 56 Fővárosi Közlöny, 1924. január 11.2. Sipőcz Jenő polgármestert 1923. december 28-án mentették fel a főpolgármesteri teendők ellátása alól. 57 Fővárosi Közlöny, 1924. január 11.4. 58 Fővárosi Közlöny, 1924. január 11.5.