Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Gönczi Ambrus: Az 1892-1893. évi kolerajárvány Budapesten

A járvány időszaka alatt hozott intézkedések Amikor a kolera elérte a fővárost, úgy tűnhetett, hogy az elkövetkező időszakban a döntéshozó szerveknek nem a város jövőjét illetően kell intézkedéseket hozniuk, hanem a napról napra változó helyzetre azonnal reagálni. E reagálás azonban számos olyan döntés meghozatalát jelentette, melyek jelentősen befolyásolhatták a főváros közegészségügyi viszonyait, s egy esetleges újabb járvány idején segíthették a hatásosabb fellépést. Lássuk, hogyan reagált a város vezetése a kolera megjelenésére és a kialakult helyzetre. Még szeptember elején Szapáry miniszterelnök elnökletével Országos Központi Járványbizottság alakult. A bizottságba a belügy-, földmüvelésügyi, honvédelmi és pénzügyminisztérium, valamint az Országos Közegészségügyi Egyesület, a Budapesti Királyi Orvosegylet, és a Budapesti Önkéntes mentőegylet delegált tagokat.

42 E területnek lett volna feladata minden járvánnyal kapcsolatos rendelet megtárgyalása és a megfelelő utasítás kiadása a közigazgatási szerveknek. Az ügyeket valójában a belügyminiszter irányította, minden rendelkezés tőle indu 11 ki, s a végrehajtás ellenőrzésének feladatát is a tárca hivatalnokai végezték. Budapesten külön központi járványbizottság alakult Gerlóczy Károly első alpolgármester vezetésével. Ebben a grémiumban a törvényhatósági bizottság, a tiszti főorvosi hivatal, a rendőrfőkapitány küldöttei vettek részt. Budapesten a központi járványbizottságra hárult a védekezés feladata. A bizottság naponta tartott ülésein megvitatta a kerületi elöljáróságok és a járványbizottságok jelentéseit. A tiszti főorvos és a rendőrkapitány által küldött beszámolókat az előző napi járványügyi helyzetről, s az újabb információk alapján határozatot hozott minden olyan kérdésben, amely bármilyen formában összefüggött a védekezéssel és megelőzéssel. Számos olyan döntés született, melynek meghozatala valamelyik minisztérium hatáskörébe tartozott. Ilyenkor a bizottság által már elfogadott határozatot a megfelelő miniszter, rendszerint a belügyminiszter elé terjesztették, aki megerősítette, és saját rendelkezéseként hirdette ki azt.

43 Október 1-én ajárványbizottság döntése alapján a Külső-Váci úton szükségbarakkokat állítottak fel a betegek hozzátartozóinak elhelyezése céljából. Négy nappal később a főpolgármester aláírásával ellátott hirdetmény jelent meg, amely felhívta a lakosok figyelmét arra, hogy a kolerabeteghez azonnal hatósági orvost kell hívni. A hozzátartozók a beteg kórházba szállítása érdekében Pesten a Rókus, Budán a Szent János kórház igazgatóságához fordulhattak. A járvány terjedésével azonban a betegszállítás terén hatékonyabb megoldásra volt szükség. Október 8-án a járványbizottság határozatot hozott a már tervbe vett központi betegszállítási telep azonnali létesítéséről és felszereléséről. Még ezen a napon a bizottság javaslatára a belügyminiszter a budapesti tanintézetek bezárásáról döntött. A rendelet kihirdetését a tanulóifjúság egyöntetű helyeslése kísérte, akadt olyan iskola is, melynek diákjai az utcára vonulva, az „Éljen a kolera!" felkiáltást skandálva biztosították támogatásukról a város vezetését.

44 A következő napon a járványbizottság betiltotta az ócska ruhákkal való házalást, a ferenc- és terézvárosi búcsúk megtartását, elrendelte a piacok rendszeres tisztítását és fertőtlenítését, valamint a városligeti tó kotrását. Október 13-án elrendelték Budapest utcáinak napi seprését, új betegellátó barakkok felállítását a közvágóhídi marhavásártéren, valamint az általános kórházlátogatási tilalmat. Még 42 Magyar Állam 1892. szeptember 30-i híre a bizottság megalakulásáról. 43 A Központi Járványbizottság jelentése több olyan rendelkezést közöl, mely a bizottság javaslatára, a belügyminiszter aláírásával jelent meg. 44 Magyar Állam 1892. október 9.