Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Gönczi Ambrus: Az 1892-1893. évi kolerajárvány Budapesten

pedig mind az öt magyarországi kerületben az országos alapból fizették Megengedték, hogy orvostanhallgatók is részt vegyenek a betegek kezelésében, s az 1831. és 1838. évi rendelkezések értelmében a nem magyar nyelvű területeken az orvosok 50 százalékos pótlékot kaptak. A megyék vezetőit arra kötelezték, hogy hattagú bizottmányt alakítsanak, melynek feladata a felsőbb közegészségügyi intézkedések végrehajtása, a lakosság tájékoztatása, a gyógyultak és elhaltak adatainak összegyűjtése volt. A hatósági intézkedések eredményessége természetesen függött a közegészségügy szakembergárdájának létszámától és a felkészültségétől. Ezért volt lényeges, hogy 1874-ben Budapesten (Európában másodikként) közegészségügyi tanszéket állítottak fel, élére Pettenhofer tanítványa, Fodor József került. Szintén nem elhanyagolható, hogy még 1871-ben Pesten és Budán kötelezővé vált a fertőző betegségek bejelentése, s ez annál inkább említést érdemlő, mert e kötelezettségnek az érvényét csak a 20. század harmincas éveiben tudták eredményesen kiterjeszteni az egész országra.

6 A kolera 1892. évi elterjedése A kór 1892 márciusában indult útnak Indiából, s néhány hét alatt Perzsiába jutott. Júniusban már Bakuban ütötte fel a fejét, a városban ekkor hatalmas pánik tört ki, 50 ezer helybéli menekült el, jó néhányan magukkal hurcolva a kórokozót, amely még ebben a hónapban Oroszország Volga-menti vidékein is megjelent. Júliusban Kijev vált fertőzötté, ekkor már legalább 300 ezer megbetegedést észleltek szerte Oroszországban, s ötven százalékuk nem élte túl a kolerabacilus támadását. Augusztus közepén Hamburgban is járvány tört ki, szeptember első felében már naponta több száz megbetegedést regisztráltak a városban. A hónap végére több francia kikötőváros is megfertöződött, német területen pedig már nemcsak tengerparti városokban, de Berlinben és a Rajna völgyének nagyvárosaiban is felütötte fejét a járvány. Ezekre a városokra mind jellemző volt a járvány gyors és heves lefolyása, valamint az a tényező, hogy a kolera néhány héten belül újra megjelent, de már nem okozott akkora pusztítást.

7 A megbetegedettek száma mindenhol meghaladta a 2-3 ezres határt, sok helyütt a halálozások száma is elérte ezt az értéket. 1892 szeptemberének közepére Ausztriában is regisztráltak kolerás eseteket, majd Galíciában robbant ki heves járvány. A kolera Magyarországon Magyarországon 1892 júniusában Máramarosban regisztrálták az első megbetegedést, nemsokára a szomszédos vármegyékből is egyre több kolerával kapcsolatos bejelentés érkezett a Belügyminisztériumba. A kór járványos méretet csupán nyár végére öltött, hogy aztán szeptember-október fordulóján érje el tetőpontját, majd lassú apadás után a következő év nyarán újra megjelenjen s az 1892-es évhez képest nagyobb pusztítást vigyen véghez. A járvány másfél éves időszaka alatt nagyjából tízezren fertőződtek meg, s körülbelül ötezerre tehető a halálozások száma.

8 A fertőzöttség mértékét tekintve a Dunántúl nyugati része szinte teljesen 6 MÁDAI 1983. 11. 7 A járvány európai terjedéséről a korabeli napilapok értesülései, illetve a belügyminiszterhez érkezett jelentések alapján alkothatunk képet. Magyar Állam 1892. május-október MOL, K 150 BM Általános, 1892-1V-1 l/a, 2165. 8 A járvány hazai terjedése szintén a napilapok segítségével rajzolható meg.