Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Gönczi Ambrus: Az 1892-1893. évi kolerajárvány Budapesten

koleramentes maradt. Az ország legsűrűbben fertőzött régiója a Felső-Tiszavidék, a Szamosmente és a Maros felső folyásának vidéke volt, illetve azok a kisebb települések, amelyek a Tisza partján helyezkedtek el, egészen a folyó Dunába ömléséig. Ezeken a területeken 1893-ban a tízezer lakosra jutó megbetegedések száma 70-80 körül mozgott, míg az ország más, kolerával fertőzött részein alig közelítette meg a harmincat. Az első óvintézkedések Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök július 1-én köriratot intézett valamennyi magyarországi törvényhatósághoz elrendelve, hogy a járványra való felkészülés jegyében minden községben egészségügyi felügyelő bizottságot hozzanak létre, amely a körorvosokkal együtt az érvényben levő, vagy a járvány folyamán kiadandó rendeletek végrehajtását fogja ellenőrizni. A belügyminiszteri tárcát is vezető Szapáry a köriratban utasította a törvényhatóságokat, hogy mindent tegyenek meg a levegő és a talaj tisztán tartása, a lakóházak kellő szellőztetése, a közhelyiségek fertőtlenítése, a szükséges mennyiségű jég és gyógyszer beszerzésére, valamint a kórhelyiségek kijelölése érdekében.

9 E rendelettel kezdődött meg a felkészülés a járvány elleni védekezésre. A Fő- és Székváros Tisztifőorvosi Hivatala, illetve ennek javaslatára a törvényhatósági bizottság már július első napjaiban megkezdte a megelőzésre vonatkozó utasítások kiadását. Az egész országot érintő kormány-, illetve miniszteri szintű rendelkezések meghozatalára augusztus végétől került sor. A kormány elrendelte a fertőzött kikötőkből Fiumébe érkezett hajók hétnapos vesztegzár alá vételét, megtiltotta az ezen kikötőkből útnak indított ruhanemű és élelmiszer, valamint egyéb állati eredetű termékeknek az országba való behozatalát, beszüntette a közvetlen vasúti forgalmat Zimonynál, Brassónál, Csácánál és Orlónál, a más irányból érkező utazókat pedig orvosi vizsgálaton való részvételre kötelezte.

10 Fontos megemlíteni, hogy a Monarchia két kormánya nem hangolta össze működését, s ez miniszteri üzenetváltásokhoz is vezetett. A magyar fél többször nehezményezte, hogy a belső államhatárnál az osztrák hatóságok ugyanolyan szigorú és rendkívül időigényes vizsgálatnak vetették alá a magyar árukat, mint a közös határon túlról érkező szállítmányokat, holott a vizsgálat magyar területen már megtörtént. Az osztrák kormány pedig azért reklamált, mert a magyar szervek nem engedélyezték a Lajtán túlról érkező áruk kiléptetését. A két fél közötti ellentét azért is számít érdekesnek, mert az epidémia ellen hozott intézkedések terén összhang volt tapasztalható (bár elképzelhető, hogy ez a fajta összhang inkább annak volt köszönhető, hogy mindkét kormány a Németországban meghozott döntéseket vette alapul saját határozatainak meghozatalakor).

11 Budapest népesedési viszonyai Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, a kolerajárvány milyen hatást gyakorolt az urbanizációs Magyar Hírlap 1892. június-október Magyar Állam 1892. június-október 9 MOL, K 150 BM Általános, 1892-IV-l l/a, 2165. 10 MOL. K 150 BM Általános, 1892-IV-l l/a, 2165. 11 A Belügyminisztérium anyagában megtalálhatók a németországi rendeletek másolatai, és a rendeletekre hivatkozó miniszteri tanácsosok által készített javaslatok MOL, K 150 BM Általános, 1892-IV-l 1 /a, 2166.