Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

svájci kapcsolatai révén, az ekkor már jó nevü winterthuri Sulzer gépgyártól megszerzett gyártási jog alapján 33 lóerős stabil, négyütemű, kompresszoros motorokat gyártott. Ezek még kis fordulatszámúak voltak, így a városi villamos müvek, az ármentesítő szivattyútelepek, a malmok, s a különféle gyárak voltak a megrendelői. A mindinkább növekvő és sokirányú szükséglet folytán ezek a motorok 20-1000 lóerő teljesítőképességig terjedő egységekben készültek, s 1911 -et követően a gőzgépgyártást is lassacskán háttérbe szorították.

42 A gépgyár nagy és meghatározó gyártmánycsoportjába tartoztak azok a kevésbé látványos berendezések és készülékek, amelyeket főleg az élelmiszer-feldolgozóiparban, a szeszes a cukorgyártásban használtak. E gyártmánykör a későbbiekben - a Hazai Gépgyár Rt. átvételét követen - tovább erősödött. Az egyedi gyártás a gyár egész történetét végigkísérte. Hagyományosan és nagy tételben készültek - a kezdeti idők malomgépészeti berendezései, hengerszékei és gőzgépei mellett - szerszámgépek, különféle esztergagépek, közlőmüvek, futódaruk, kompresszorok, gázmotorok és gőzkalapácsok. A színes gyártmánystruktúrának köszönhetően a vállalat alig érezte meg a 20. század első évei túltermelési válságának negatív hatásait, pedig az elsősorban a vas- és gépiparban érdekelt vállalatokat sújtotta. Rövid életű visszaesést követően ott folytatta a gyár, ahol korábban állt. 1905 és 1908 között jelentős beruházások történtek az állandó fejlesztés és átépítés alatt álló gyártelepen. Az ugrásszerűen megnövekedett rendelések miatt gyorsan kellett intézkedni: például egy ideiglenes fészer építési engedélye birtokában új, faszerkezetű műhelyépület készült, amit még a bírság megfizetése tudatában is termelő műhelynek rendeztetett be az amúgy mindenkor pedáns és törvénytisztelő Láng László.

43 Ugyanekkor új, ugyancsak gyorsan létesíthető faszerkezetű mintaasztalos műhelyre nyújtottak be terveket. 1905-ben gyár hatósági engedélyt kapott egy új vasöntöde létesítésére, amelynek működési engedélyét 1907-ben már úgy adták ki, hogy ideiglenes toldalékokat is engedélyeztek az időközben megnőtt öntödei munkák végzéséhez. Az új két kúpolós öntöde biztosítani tudta a nagyobb méretű gépöntvények előállításához is a nyersanyagot. 1910-ben az igazgatósági épületen is kiigazítások történtek, melyek szintén a termelést szolgálták; az épülethez illesztett emeletes toldaléképületben további műhelyeket rendeztek be. 1913-ban a nagyszereidében is rekonstrukció történt, s addigi részben favázas szerkezetét az Oetl Antal-féle vasöntöde és gépgyár vasszerkezetűre építette át, lehetővé téve benne a korszerűbb termelést, az egyre nagyobb berendezések megmunkálását, mozgatását és összeszerelését.

44 A 20. század elején a Láng Gépgyár lényegében még mindig családi vállalkozásként, bizonyos patriarchális elemeket is megőrizve működött. Legendák éltek Láng László mindent megelőző cégszeretetéről, a vállalatnál hosszabb ideje, vagy kiemelkedően dolgozó munkások soron kívüli jutalmazásairól. Valójában a bérek melletti egyéb juttatások között mindössze néhány vezető tisztviselőnél szerepelt lakbér-hozzájárulás, mivel a gyár tisztviselő-lakóházat nem tartott fent. A gépgyár a korszellemnek megfelelő mértékben gondoskodott a munkásokról. Munkáslakásai már a kezdetektől fogva voltak; a Külső Váci úti telken egy bekerített egyemeletes lakóház is állt. 1909-ben a már korábban megvásárolt és a gyártelekhez csatolt Máglya utcai telken két darab néhány lakásos ház épült, amelyet csak munkások - ám kizárólag művezetők, gépészek és 42 TIRSER 1967. 278. 43 BFL XI. 125.f. Termelési és műszaki osztály iratai. 1. dob. Gyári építkezések. Gyártelep építések, átalakítások 44 Uo.