Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

előmunkások - használhattak évi 286 koronás lakbér fejében.

45 A gyárban - ugyancsak a terület megvásárlásától kezdődően - külön épületben munkásétkező működött és volt egy betegháznak nevezett hely is. A Béga utcai telken 1902 és 1904 között ideiglenes ebédlő és élelmiszerraktár épült. Addig a munkások ebédjüket jórészt a szabad udvari területeken, nem egyszer az utcai árok partján költötték el. A gyári kantin lehetővé tette az ebédidő alatti fedett helyen tartózkodást, s bizonyos munkaterületek munkásai számára az ottani konyháról történő - a vállalat részéről anyagilag is támogatott - étkezést. Rövid életű volt - az amúgy is ideiglenesnek épült - étkező, mivel az új öntöde segédüzemeinek és tárlóhelyeinek folyamatos terjeszkedése kiszorította a telekről. Ezért a vállalat 191 Üben a Váci út túlsó oldalán megvásárolt, a Váci út - Rozsnyai u. - Lomb u. határolta területen egy új, jelentős méretű (közel 200 m

2

) faszerkezetű étkezőépületet emeltetett élelemtárral és konyhával, amit továbbra is csak a déli ebédidőben használhattak a munkások.

46 Láng László ahhoz a gyáros generációhoz tartozott, akiknek élete minden percét a gyár, a vállalkozás töltötte ki. Feljegyzések és emlékezések szerint még idős korában is naponta végigjárta a gyárat, a műhelyeket, mindenről tudni akart és mindenről tudott. Lényegében a gyárban lakott, mivel a gyártelep megvásárlásakor azt az emeletes lakóházat is megvette, amely a gyártól északra fekvő saroktelken állott. A 12 szobás házon 1912-ben történt jelentősebb átalakítás, amikor mindkét szintjéhez cselédszárnyat építettek. Láng Lászlóné magánvagyonából 1905-ben a család számára egy tekintélyes méretű svábhegyi nyaralót vásárolt.

4

' A Láng család egyébként is kivette a részét a vállalati életből. Láng két veje - Tirser László és Dr. Hampel Antal - a gépgyár alkalmazásában állt, sőt a két lányát 1908-ban társtulajdonosként bevette az üzletbe, s ezt a cégbíróságon be is jegyeztették.

48 E lépések mintegy előfutárai voltak azoknak a cégbeni átalakulásoknak, amelyek során előbb megszűnt a vállalat társascégi - de magánvállalkozási formája -, utóbb pedig vezetője lett egy vállalati konglomerátumnak. Az állandóan gyarapodó, terjeszkedő, ám mindvégig magánvállalkozás formájában működő vállalat a folyamatos fejlesztéshez szükséges tőke bevonása érdekében 1911-ben, feladva addigi függetlenségét, részvénytársasággá alakult. Az 1911. október 31-én, a Magyar Altalános Hitelbank Nádor utca 12. sz. alatti központjába összehívott alapító közgyűlés megkezdéséig a tíz alapító befizette a jegyzett részvények névértékének megfelelő teljes összeget, azaz 2,5 millió koronát. Az előzetes megállapodásoknak megfelelően a legnagyobb arányban a Láng család (nevezeten Láng László és Láng Gusztáv) jegyzett, akik a banktól a gyár megvásárlása fejében kapott összeg 64 %-ának, 1,6 millió koronának a befizetésével a részvényekből ugyanilyen arányban részesültek. A fennmaradó hányad nagyobbik része a vállalat pénzügyeit ekkortól már érdekkörébe vonó Hitelbank kezébe került. Az akciót olyannyira sikeresnek tartotta a pénzintézet, hogy a társasági alakuló közgyűlésen maga Ullmann Adolf, a Hitelbank vezérigazgatója elnökölt. Ez alkalommal hagyták jóvá a megalakult Láng L. gépgyár részvénytársaság (németül: L. Láng Maschinenfabriks-Aktiengesellschaft) alapszabályát is, amely szerint „A társaság célja elsősorban a Láng L. gépgyára cég alatt Budapesten létező gépgyár átvétele, továbbá a vas-, fém- és gépipari szakba vágó egyéb gyártelepek létesítése, örökáron való megszerzése, 45 Uo. 46 Uo. 47 Uo. Tervrajzok 48 BFL VII. 2 .e. Cégbíróság T. Cg. 23. kötet