Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

S. Cserey Éva: Az első pesti "Poczellán Festészeti Intézet" : az 1800-as évek feledésbe merült pest-budai kályhásmesterei 91-113

S. CsEREY EVA A felsorolt adatok írói nem ismerték, nem közölték a már 1873-ban az „Anyagi érdekeink" c. folyóiratban megjelent Fischer Ignácz személyes közlését, amely szerint: „Porcelánfestő műhelyem 1867 óta Pest, 2 Szerecseny u. 15. alatt áll fent." Fischer Ignácz közlését a levéltári dokumentumok is igazolták. A „Porcelánfestő Intézet" alapításáról a legfontosabb dokumentum a 32.210. sz. alatt kiadott „Iparjegy":

2 Szabad kir. Pest városának Tanácsa az 1867, október 24-én tartott ülésén tudomásul vette Fischer Ignácz bejelentését, hogy „Pest, Lipótváros, Deák utcza 11. sz. alatt fekvő házban a porczellán-festési ipart önállólag gyakorolni fogja." Ahhoz, hogy Fischer Ignácz „Iparjegyet" kaphatott, hogy ennek alapján ipari tevékenységét elkezdhesse, ismernünk kell a korabeli ipar-kereskedelem alakulását, rendeleteit. Az Iparszabadságról szóló rendelkezést az egész Monarchia területére 1859. dec. 30-án hirdették ki: melyet hazánkban csak 1862 után érvényesítettek.

3 A megjelent rendelet - 14 szakma kivételével - nem kötötte az iparengedélyt a szakmai képességek igazolásához, hanem ezeket szabadnak tekintette, így az ipar engedélyezését bejelentés alapján lehetett kérni.

4 így kérhette bejelentés alapján Fischer Ignácz a festési iparra szóló Iparjegyet. Az ilyen Iparjegyet vagy másképpen mesterjogot kapott iparűzők az új rendelkezés értelmében nem voltak kötelesek belépni a céhbe, amelyek ekkorra már megfosztva alapvető funkciójuktól (szakmai minősítési „Iparjegy" Fischer Ignácz részére. Pest, 1867. október 24. 2 BFL, Cégbírósági iratok. VII: 2. e. Cg. 173/876. 32210. sz. Iparjegy másolat 3 DÓKA 1979. 196. 4 DÓKA 1979. 190. 92