Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

S. Cserey Éva: Az első pesti "Poczellán Festészeti Intézet" : az 1800-as évek feledésbe merült pest-budai kályhásmesterei 91-113

Az ELSŐ PESTI „PORCZELLÁN FESTÉSZETI INTÉZET" jog, iparhatósági szerep) csak valami érdekvédelmi szerepet töltöttek be.

5 A városnak, így a Szabad kir. Pest városának is joga volt, hogy az általa fenntartott intézmények, mint pl. árvaház, aggok háza, kórház stb. működtetéséhez a szükséges pénzösszeget bizonyos engedélyek megadása révén szerezze meg.

6 Erre utal Fischer Ignácz „Iparjegyének" szövege is: „Miután Ön a kebelbéli jótékony - intézetek javára fordítandó 15 Ft engedély dijat a kebelbéli letéthivatalban f. évi 1857. letéti szám alatt lefizette." „Továbbá utasítják, hogy a szabad ipar 107. § szabályának értelmében magát az illető testületbe bekebeleztesse, és annak szabályait személyére vonatkozólag kötelező erővel bíróknak ismervén, az ottani díjakat azonnal és annál inkább fizesse be, mert mulasztás esetében azok - hasonlólag mint az adó - közigazgatási utón lesznek behajtandók." Az akkor érvényben lévő iparrend 107. § előírta, hogy ahol ipartestület volt, oda az egyéni iparűzőnek be kellett lépnie, és vállalnia kellett az ezzel járó kötelezettségeket.

7 A gazdagabb vállalkozó kézművesek 1861 után cégtulajdonukat az újjá szervezett Váltótörvény széknél bejegyezhették, amely többek között műhelyük könnyebb fejlesztését tette lehetővé.

8 A cégbejegyzés hívei legnagyobb részben zsidó származású kézművesek voltak. Érvényesülésüket az egyenjogúságú törvény kimondása mellett Pesten a szükséges lakhatási jog megszerzésének megszűnése is elősegítette.

9 , Czégbejegyzés " a pesti kir. e. b. Váltótörvényszéknél. Pest, 1869. július 2. DÓKA 1979. 191. DÓKA 1979. DÓKA 1979. 191. DÓKA 1979. 202. DÓKA 1979. 196. 93