Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER szögű darabokból [azaz töredék kődarabokból - R. R] álló padozat" volt.

5 A jelentés szerint e helyiségeken kívül gabona tárolására szükség esetén még az emeleti folyosó lett volna igénybe vehető, melynek padlózata kelheimi mészkő lapokból állt („quadratis ex totó lapidibus/vulgo kellhammer blattén dictis/expositus") [itt minden bizonnyal a ma is látható 40x40 cm nagyságú lapokról van szó - R. R], s összesen 1200 négyszögöl területű. Mindösszesen, azonnali kisebb, és későbbi nagyobb költségű átalakításokkal az egész kolostorépületben 26 000 pozsonyi mérő (1 614 080 liter) gabona tárolására látott módot a bizottság, és ennek alapján, mérőnként két dénárral számolva, a kamarai kiküldött, Zichy Ferenc szerint a Vallásalapnak fizetett éves bérleti díj reális összege 520 forint lehetett volna. A kolostort azonban mégsem magtárként hasznosították. II. József 1784. október 8-án elrendelte, hogy amennyiben lehetséges, minden katonai ezred igyekezzen városokban szálláshelyet találni, és ehhez az állomáshelye környezetében lévő üres épületeket vegye számba.

6 Párhuzamosan a fenti bizottság vizsgálatával, II. József 1784 őszi, budai látogatása alkalmával egyrészt a budai várbeli ingatlanügyekről tájékozódott, másrészt meglátogatta a kiscelli kolostort is, hogy dönthessen az épület további sorsáról. 1784. október 10-én Schackmin lovassági tábornokkal, a Magyarországi Főhadparancsnokság vezénylőjével sajátkezű utasításban (Hand Biliét) tudatta ingatlan-átalakítási elképzeléseit. Ferdinánd főherceg ezredének várbeli elhelyezése érdekében több itteni épület kiürítésére adott utasítást, s emellett tudatta, hogy a kiscelli trinitárius kolostort katonai kórházzá kívánja átalakítani, de úgy, hogy a „kert" - nyilván a kolostorépületet övező szőlők - használata a Vallásalap kezelésében reciperent circiter metretas 1500". A jelentésben szereplő öl nagysága nehezen határozható meg, hiszen, habár a könyvtár és a refektórium termei nem lokalizálhatok biztosan, de a templomtérhez az emeleten északról csatlakozó oratórium terme adott, mérete mintegy 113 m

2

. így viszont a 150 négyszögölös nagyság ennek a 113 m

2-nek felel meg, ami 86-88 cm-es ölt jelentene, viszont ilyet nem ismer a mértékegységek története. A legközelebb ezekhez a számokhoz a bécsi rőf nagysága áll, amelyet ritkábban ugyan, de hívtak ölnek. Ha azonban ezt alkalmazták, akkor az oratórium nagyságát valamely okból csak 91 m

2-esre vették. A latin orgia (öl) elnevezés rőf értelmű használatára Id: BOGDÁN 1990. 189. Némileg tehát módosítani kell Pálvölgyi Endre megállapításait, aki ugyanezen iratok feldolgozásával arra a következtetésre jutott, hogy a valamikori kolostori könyvtár és a refektórium, melyek Pálvölgyi szerint a nyugati szárny földszintjén voltak, együttes nagysága 539,49 m

2

volt. A szöveg ugyanis azt nem mondja, hogy a nyugati traktusban, csak azt, hogy a földszinten. Bertalan Vilmos a nyugati traktus déli részének keresztszárny felé eső helyiségében, ahol stukkó díszíti a mennyezetet (ma a múzeum könyvtára) sejtette a kolostor első refektóriumát, ahonnan ez Bertalan szerint a keleti szárnyba került volna annak megépülte után. (BERTALAN 1942. 15, 24.) Nem egészen pontos továbbá Pálvölgyinek az a megállapítása sem, hogy a „könyvtár padlója négyszögletes kőlapokkal, ún. kelheimi lapokkal volt borítva", ugyanis kelheimi köveket csak az emeleti folyosón említ a jelentés (Id. 5. jegyzetet!), amelynek keleti szárnyában ma is látható ez a padlóborítás. (PÁLVÖLGYI 1961. 347.) 5 „In superiori tractu a tergo Ecclesiae est amplum cubile, aurea Religiosorum oratórium, assulatibis quadratis pavimentum, recipererque metretas 1500." 6 VELLADICS 1997. 346. 8