Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER voltak, így, a vizsgálat szerint jó állapotban lévő lakóhelyiségekből ki tudtak költözni. Egyúttal a tél előtt gondoskodtak a labor-szobákban egy kályha felállításáról is. A tüzérek által használt „tűzmű szobák" a „kaszárnya mellett" („nächst der Caserne") sejtésünk szerint az egykori uradalmi, később kamarai fogadó épületében voltak. 1805 novemberében Napóleon elfoglalta Bécset. A francia megszállás egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy, mivel a városban jelentős mennyiségű hadi raktárkészlet maradt, ezek az ellenség kezére jutottak. 1806-ban Károly főherceg hadászati reformjának fontos pontja volt Bécs raktározási feladatok alóli mentesítése. A Duna vonalán lejjebb, délre helyeztek át sok muníció-, lőpor- és egyéb tüzérségi raktárt.

224 így került sor a kiscelli kaszárnya tüzérségi raktárként való igénybevételére, s ennek előkészítéseként az épület felmérésére. 1806 júniusában a 2. számú tábori kórház számvivői (Rechnungs Personale) költöztek rövidebb időre a kiscelli kaszárnya „két nagy, üres szobájába".

225 1806. szeptember 7-én a Budai Műszaki és Erődítési Igazgatóság jelentést tett a kiscelli kaszárnya állapotáról.

226 Ennek indoka az volt, hogy az épületben éles lőszereket tároltak már, és további szállítmányokat vártak ide, ráadásul a pesti tábori kórházban felhalmozott tüzérségi készletek tárolása igen aggasztó képet mutatott: ajtók nélküli, lezárhatatlan helyiségekben tartották a lőszert, úgy, hogy az udvari és bejárati kapukat is bedöntötte egy vihar, tehát ezek sem voltak zárhatók. A jelentés megállapította, hogy a kiscelli raktárak ablakai olyan alacsonyan vannak, hogy bárki beláthat és akár égő tárgyat is bedobhat. Ezért javasolták, hogy a földszinti ablakokat az eddigi vasrácson túl dróthálóval is védjék, ahogy ez a budai Zeughausban és más helyeken is látható, még akkor is, ha egyébként egy őrszem is védi ezeket a raktárakat. Továbbá az épületet igénybe vevő hadikórházi adminisztráció által okozott károkat ki kellett javítani, „hogy az eső és más nedvesség ne juthasson a lőszerhez". E vonatkozásban elsősorban a templom fölötti tetőzet javítását említették, amely a műszakiak szerint olyan rossz, hogy a födém már átnedvesedett, és beomlással fenyeget. A tetőn ekkor a hegy felé egy lyuk is tátongott, amin keresztül az épületbe lehetett jutni. A tüzérségi készletek elhelyezése az őrszemélyzet növelését is maga után vonta volna, ami viszont csak az őrszoba növelésével, vagy hozzáépítéssel lett volna lehetséges. A templom kriptáját ekkor még mindig Mathias Verderber, a francia hadifoglyok egykori markotányosa bérelte a hadseregtől. E jelentés ennek a bérletnek a megszüntetését is javasolta a lőszer biztonságosabb elhelyezése érdekében. 1806. szeptember 224 BAER 1989.54. 225 G.D. 6. doboz, 338. pag. A Főhadparancsnokság 1806. március 21-én értesítette a budai Műszaki Igazgatóságot, hogy a tábori kórházi igazgatóság már megkapta Székesfehérváron a Kiscellbe költözésre az utasítást, ezért ennek előkészítéseképpen szükség van az épületben 10 nagy és 16 kis asztal, valamint 16 gyertyatartó elhelyezésére (G.D. 5. doboz, 103. pag.). Június 28-án, miután atábori kórházi kancellária már beköltözött Kiscellbe, a Főhadparancsnokság jelezte, hogy további 4 nagy és 4 kisebb asztalra, valamint 12 székre van kölcsönképpen szüksége (G.D. 5. doboz, 212. pag.). Július 13-án a Műszaki Igazgatóságot Alvintzy utasította, hogy a tábori kórházi adminisztráció elhelyezése érdekében Kiscellben további helyiségeket tegyen szabaddá (G.D. 5. doboz, 232. pag.) 226 G.D. 5. doboz, 328. pag. 50