Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66
ROSTÁS PÉTER ságnak. A Főhadparancsnokság a Ruházati Bizottság álláspontjáról kikérte ezután a Műszaki Igazgatóság véleményét. 138 1792. május 1-én a Helytartótanács arról kért információt a Főhadparancsnokságtól, hogy a Kiscellben elszállásolt négy századot vajon tényleg áthelyezik-e Budára? 139 Kitérő: Verseghy Ferenc mint tábori lelkész a kiscelli kaszárnyában 1791. március 12-én Bernardus Ernst helyettes tábori főpap (vice Feld Superior) azt javasolta a Magyarországi Föhadparancsnokságnak, hogy a megbetegedett Verseghy Eugén atya helyett a nyugdíjas kapucinus atyát, Nicomedes Budisseket nevezzék ki. Március 16-án engedélyezték Budissek kinevezését. 140 Március 30-án a helyettes tábori főpap egy tábori kápolnát (Feld Kapelle) kért Kiscellbe, ahol Budissek misézhet. 141 A Főhadparancsnokság április 2-án az Óbudai Gazdasági Bizottságot bízta meg, hogy Budissek számára egy tábori kápolnát adjon át, hogy a Lattermann-századok látogathassák az istentiszteletet. 142 Április 7-én azonban az Óbudai Gazdasági Bizottság úgy válaszolt, hogy jelenleg nem áll módjukban a kért tábori kápolnát rendelkezésre bocsátani. 143 Verseghy Eugén, azaz világi nevén Ferenc a magyar felvilágosodás kiemelkedő literátusa, akinek szónoklatai „1784-től a pesti pálos templomban jozefinista módon támadták a papi harácsolást és a csodatévő szentképekkel való népbutítást" 144 , minden bizonnyal 1786 októberétől, azaz mindjárt a kiscelli kolostor kaszárnyává alakításától töltötte be a tábori lelkész tisztjét a máriacelli Madonna-szobor egykori kegyhelyén, a vagyonokkal gazdálkodó hajdani trinitárius kolostorban. Sághy Sándor életrajzában 145 azt olvassuk, hogy Verseghy, miután a pálos rendet feloszlatták, s 1786. augusztus 12-én otthagyta a rendet, rövid ideig Pest-Budán lakott, majd október 3-án került Kiscellbe tábori lelkésznek. 1788. február 3-án Budára került a tábori főpap, Milassin Miklós hivatalába titoknoki állásba, de innen rövid tartózkodás után, már február 26-án a török háborúba indult, s március 13-án már Újvidéken volt. Verseghy itt Sághy elbeszélése szerint mindjárt az első ütközet után, április végén súlyosan megbetegedett, ezért haza kellett térnie Mohácson és Budán keresztül Egerbe, ahová augusztus 15-én érkezett meg. A következő évet Verseghy betegségével küszködve hol Budán, hol Pesten, hol haldokló atyjánál Egerben töltötte. 1790 februárjától ugyan már lábadozott, de továbbra is orvosságokkal, betegen élt budai, Medve utcai lakásában, ahová maga mellé vette özvegy édesanyját is. Fisztulás sebe hosszas 138 G.C. 1792,Protocollum, 1,256. 139 G.C. 1792, Protocollum, 1,613. A Főhadparancsnokság május 19-i válaszlevele nem tér ki ennek a kérdésnek a megválaszolására, csupán a Helytartótanács által felvetett másik problémára, az Antal főherceg gyalogosezredének kihágásai ügyére reflektál. 140 G.C. 1791, Protocollum, 2,157. 141 G.C. 1791, Protocollum, 2,193. 142 G.C. 1791, Protocollum, 2,193. 143 G.C. 1791, Protocollum, 2,219. 144 DEME 1975. 49. 145 SÁGHY 1825. 146-147. 36
