Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259
Kis PÉTER - PETRIK IVÁN A Szerkesztőbizottság 1953-ban állt föl 81 , és már az első ülésen lefektették azt az alapelvet, miszerint „mind a történet [azaz a nagymonográfia], mind az előtanulmányok alapját az eddig közzé nem tett források kiadása képezi." 82 A Szerkesztőbizottság ugyanis, miután felosztotta a tervezett kötetek tematikáját 83 , valamint kijelölte az egyes kötetek szerkesztőbizottságait és a különböző fejezeteket megíró szaktudósokat, megállapította azt is, hogy némely korszakok esetében jelentős előmunkálatokra lesz szükség. Ennek megfelelően bizonyos résztémák kidolgozására újraindította a „Tanulmányok Budapest Múltjából" című periodikát. Itt olyan tanulmányok kiadását tervezték, amelyek terjedelmüknél, részletes elemzéseiknél fogva nem férhettek be a tervezett nagy összefoglalásba, viszont annak megírásához feltétlenül szükségesek voltak. Az előkészületek másik hangsúlyos iránya a kiadatlan forrásanyag számbavétele, összegyűjtése és kiadása volt. Erre két munkaközösséget hoztak létre. Az egyik irányítására Mályusz Elemért kérték fel és a középkori okleveles anyag feltárását végezte, a fővárosról lévén szó, 1541-ig; a másik, Wellmann Imre vezetésével, az 1541 utáni korszakok forrásait gyűjtötte össze. 84 A forrásfeltárás - az 50-es évek 85 A munkacsoport 1954. első felében alakult meg, és nem sokkal később meg is kezdte működését. A forrásfeltárás menetét, koncepcióját 1954. április 19.-én a Vármúzeumban tartott un. „kis ülésen" határozták meg. 86 Már korábban felmerült ugyan a háború előtti gyűjtések felmérése (a Szerkesztő Bizottság ezt Mályuszra bízta 87 ), de érthető megfontolások alapján végül is úgy döntöttek, nem veszik figyelembe ezek töredékes eredményeit. Egyrészt azért, mert nagy részük elpusztult, másrészt azért mert a Gárdonyi-féle gyűjtést felületesnek tartották. Mályusz szerint elődeik öt budapesti vonatkozású oklevélből kettőt kiemeltek hármat átugrottak. Ezért a koncepciót úgy alakították ki, mintha teljesen új munkát kezdtek volna. 8i A Szerkesztőbizottság elnöke Pesta László, a Végrehajtó Bizottság akkori elnökhelyettese, titkára Gerevich László, a BTM főigazgatója lett. 82 BTM Adattár M. 222-81. Jegyzőkönyv a „Budapest története" Szerkesztőbizottságának 1953. XII. 9-én tartott üléséről. 83 Ekkor még 7 kötet kiadását tervezték, a következő felosztásban: I—II. kötet az őskortól 1541-ig, III. kötet 1541-1790, IV. kötet 1790-1849, V. kötet 1849-1917, VI. kötet 1917-1945, VII. kötet 1945től. BTM Adattár M. 222-81, Jegyzőkönyv a „Budapest Története" Szerkesztőbizottságának 1954. I. 13-án tartott üléséről. 84 BTM Adattár M. 222-81. Jegyzőkönyv a „Budapest Története" Szerkesztőbizottságának 1954. I. 13-án tartott üléséről. 85 A forrásfeltárás és kiadás történetének rövid összefoglalása: KUBINYI 1973. 39. 86 Jelen voltak: Vayer Lajos, Székely György, Györffy György, Gerevich László. BTM Adattár, M 222-81. Jegyzőkönyv. Készült az 1954. IV. 19-én tartott kis ülésről a Vármúzeumban. 87 Mályusz a 30-as években írt, és befejezetlenül hagyott, Budapest történetéhez kiregesztázta a Csánki-Gárdonyi-Ányos-féle gyűjtések teljes anyagát, tehát ezeket jól ismerte. Mindenesetre a „középkori munkaközösség" 1954-ben rábízta azt a feladatot, hogy nézzen utána, mi maradt meg ezekből, és mennyire használhatók. BTM Adattár, M 222-81. Jegyzőkönyv a „Budapest Története" Szerkesztőbizottságának 1954. 1. 13-án tartott üléséről. 250
