Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259

BUDAPEST KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1953. december 3-án tárgyalta a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az „1955. jubileumi év megünneplése" tárgyában tett előterjesztést. A vita során felmerült, hogy a Főváros megalapításának a két középkori történelmi eseményhez (első település létrejötte, Buda várának felépítése) való kötése meglehetősen bizonytalan, és némiképp félrevezető. TV. Béla 1255.-ben kiadott oklevele, melyben a budai vár vásárvámját a szigeti apácáknak adományozza

74 még legalább egy konkrét történelmi eseményt takar, ha nem is feltétlenül ebben az évben épült fel a vár. Az ezer éves évforduló azonban ennél jóval nagyobb „történeti fantáziát" kívánt. Anonymus azon megjegyzésén alapult, hogy Taksony vezér az izmaelitáknak adományozta a pesti várat

75

. Ezt a történészek az augsburgi csatavesztés (955.) környékére datálták, és nagyjából megegyeztek abban, hogy ez már alapvetően kereskedelemmel foglalkozó, a városiasodás felé mutató település lehetett. A Végrehajtó Bizottságot mindenesetre, a kérdéssel kapcsolatos kétségeket finoman jelző szakvélemény

76 nem győzte meg maradéktalanul. Úgy döntöttek, felkérik a Magyar Tudományos Akadémiát, indítson széles körű vitát abban a kérdésben, hogy vajon „Budapest hány éves".

77 A honi történettudomány és különösen a várostörténeti kutatások nagy szerencséjére azonban, az általános kételkedés és bizonytalankodás közepette a Végrehajtó Bizottság tagjai egy kérdésben pozitívan döntöttek. Utasították ugyanis a XI., azaz a népművelési osztály vezetőjét, hogy „gondoskodjék a Budapest történetének megírásához szükséges előkészítő munkálatokra 100 000, kiadványokra pedig 120 000 forint költségvetési hitel" átutalásáról a Budapesti Történeti Múzeum számára.

78 Ezzel a döntéssel pedig, megindulhatott a „Budapest története" megírására irányuló kutatások szervezése, mely témánk szempontjából alapvető fontossággal bír, hiszen a főváros középkori történetére vonatkozó források összegyűjtése szorosan kapcsolódott e nagymonográfia megírásához. Igaz, már 1952-ben más vonatkozásban felmerült egy hasonló forrásgyűjtés

79 beindításának lehetősége, de a tényleges munka a „Budapest Története" Szerkesztőbizottságának megalakulása után, annak kezdeményezésére indult meg.

80 74 Kiadása: BTOE I. 56-58. 75 Kiadása: Anonymi (P. magistri) Gesta Hungarorum. in: Scriptores verum hungaticarum tempore duciim regumque stirpis Arpadianae gestarum. 1. Ed.: Emericus SZKNTPÉTERY. Budapest 1937. 114-115. 76 Az MTA Történettudományi Intézetében készítették. 77 BFLXXII1. 102.a. 133.köt. FT VB 1230/1953. sz. határozata. 78 BFL XXIII. 102.a. 133.köt. FT VB 1232/1953. sz. határozata. 79 BTM Adattár M. 222-81. Várostörténeti munkaközösség tervezete. 1952. XI. 28. 80 Jelen munkánkban nem célunk a „Budapest története" nagymonográfia létrejöttének feldolgozása, jóllehet megérne egy tanulmányt a mindenképpen tanulságos történet. Jelen pillanatban meg kell elégednünk annyival, hogy az események, témánk szempontjából fontos, első fejezetét lezárjuk. Az Akadémia ugyanis nem támogatta az „Ezeréves Budapest" eseménysorozat megrendezését, ezért arra végül is nem került sor. Az 1953-ban felvetett tervek közül egyedül a „Budapest története" című ötkötetes mű valósult meg. 249