Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259

Kis PÉTER - PETRIK IVÁN Következetlenség itt is tetten érhető: bizonyos esetekben részletezték az oklevél tartalmát, sőt egyes részeket latinul idézték ott is, ahol csak közvetett budapesti vonatkozás volt, máshol pedig csak a keltezés szerepel eredeti nyelven. A regesztákban szereplő helyneveket betűhív formában is megadták. II. Budapesti Történeti Múzeum (1953-1987/1988) A kezdetek A II. világháború után a Budapest középkori történetére vonatkozó kutatások, és kiemelten a forrásfeltárás és kiadás, ügyét a Fővárosi Levéltártól a Budapesti Történeti Múzeum vette át. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a háború után, mint ahogy az ismert, fővárosunkban nagy arányú régészeti kutatások indultak meg, és azok eredményeit megfelelő történeti kontextusba kellett helyezni. A Múzeum főigazgatója 1950-től Gerevich László lett, aki, az említett igényeknek megfelelően, történészekkel bővítette az intézmény állományát.

68 A Fővárosi Levéltárban

69 ekkor, a háborús veszteségek felmérése után, elsősorban a hagyományos levéltári feladatok ellátását tűzték ki célul, és jóllehet voltak törekvések várostörténeti kutatások beindítására, ezeket a terveket végül is nem sikerült megvalósítani.

70 Az intézmények új arculatának, és a bennük folyó (tudományos) tevékenység koncepciójának, kialakításában természetesen döntő szava volt a (helyi szintű, azaz fővárosi és az országos) politikának. Ahhoz, hogy bármelyik intézmény jelentősebb vállalkozásba fogjon „felsőbb" támogatást kellett szereznie. Az 1950-es évek elején a főváros akkori vezetésében két, Budapesthez kötődő, évforduló megünneplésének lehetősége merült fel:

71 a városegyesítés 80. évfordulója 1952-1953 fordulóján, valamint egy összetettebb, több történelmi eseményre irányuló megemlékezés 1955-ben. Az előbbi évforduló előkészületeire azonban gyakorlatilag alig lett volna idő, így ez elmaradt, ráadásul az 1955. évi megemlékezésekben jóval nagyobb propagandisztikus lehetőséget láttak. Ebben az évben ugyanis a „felszabadítás"

72 10. évfordulójához kapcsolódva kívánták megünnepelni Buda vára felépülésének 700., valamint a város területén található első, valamiképpen a magyar jelenléthez köthető, település létrejöttének 1000. évfordulóját. A főváros vezetése úgy érezte, mindenképpen ki kell használnia „azt a hatalmas politikai nevelőerőt, mely a három évforduló széleskörű megünneplésének eseményeiben rejlik",

73 ezért nagyszabású rendezvénysorozat megszervezésére készült. A konferenciák, díszelőadások, filmbemutatók, kiállítások, szoboravatások között felmerült egy valóban jelentős vállalkozás terve: Budapest történetének modern feldolgozása. 68 KUBINYI 1965. 80-83; K. VÉGH 2003. 69 Budapest Főváros Levéltára 1952-től 1968-ig 1. sz. Állami Levéltár elnevezés alatt működött. Vö.: HORVÁTH J. 1996. 118. 7Ü „A Levéltárak Országos Központja kifejezetten ellenezte, s meg is akadályozta azt, hogy a fővárosi levéltárban ... várostörténeti műhely jöhessen létre..." HORVÁTH J. 1996. 129. 71 A kezdeményező a Népművelési Állandó Bizottság volt. 72 A VB-ülések korabeli terminológiája. 73 BFL XXIII. 102.a. 133.köt. Javaslat az 1955. jubileumi év megünneplésére. 1955. XII. 3. 248