Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

SZEMZŐ HANNA a feltétel, hogy a rendőrségnek - amennyiben ki akart kihallgatni egy közlekedési alkalmazottat - arról két nappal korábban értesítenie kellett róla a vállalatot.

41 A főváros vezetése állt napi kapcsolatban a közlekedési vállalatokkal, ami rengeteg súrlódáshoz vezetett közöttük.

42 A viták általában két téma, a villamosvonalak helye és hossza, illetve a menetjegyek ára körül folytak. Ez utóbbi kérdések olyan központi jelentőségűek voltak a város fejlődése szempontjából, hogy az ennek során a BKVT és a város közti nézeteltérések arra ösztönözték a fővárosi tanácsot és az FKT-t, hogy bábáskodjon egy új vállalat, a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) megalakulása fölött (1886).

43 A rend fenntartásának legnehezebb része a rendőrségre hárult, melyet gyakran bíráltak is ennek kapcsán. A zugligeti katasztrófa azonban nem csupán a kritikusoknak, de magának a rendőrségnek is jó alkalmat nyújtott arra, hogy újraértékeljék a közbiztonság kérdését és a vele kapcsolatos felelősség ügyét. A lapoknak a rendőrség ellen indított támadását a Friss Újság vezette, amelyik a törvényhatóságon kívül a rendőrséget találta elsősorban felelősnek, és követelte működésének a gyökeres megváltoztatását.

44 Érdekes módon hasonló következtetésre jutott Rudnay Béla rendőrfőkapitány is, aki a katasztrófa utáni időben, a maga javára kívánva fordítani a közhangulatot, a rendőrség hatáskörének a kiszélesítését próbálta elérni; így viszont konfliktusba került a város vezetésével.

45 Mindez pedig oly messzire ment, hogy még a BKVT teljes vagy részleges bezáratásával is fenyegetőzött az alkalmazottak június 24-i és 25-i két napos sztrájkját követően.

46 Szintén Rudnay volt, aki a zugligeti baleset után június 10-én megtartott miniszteri értekezleten számos szigorítási javaslattal állt elő, de azok közül egyet sem fogadtak el. Egyetlen egy támogatója akadt, Selley Sándor belügyminisztériumi tanácsos személyében. A többi résztvevő inkább a helyek számának a csökkentését, a felszállás sorrendjének a szabályozását és leginkább a problémák további megvitatását javasolta.

47 RÉDEY-LAKY 1909.681. A viták ellenére Halmos polgármester kiállta a BKVT mellett a zugligeti balesetet követően, hangsúlyozva, hogy a biztonsági előírásokat betartották a BKVT-nál. Budapest Főváros Törtvényhatósági Bizottsága 1900-ban tartott közgyűlései, 1900 június 6., no. 795. A BKVT nem mutatott hajlandóságot, hogy egyes, várospolitikai szempontból lényeges, ám nyereség szempontjából nem előnyös területen működtessen járatokat, továbbá húzódozott árpolitikájának ötévenkénti felülvizsgálatától. Mivel a lóvasút működtetése 25 évig a BKVT privilégiuma volt a koncessziós szerződés értelmében, a Tanács és az FKT az újonnan alakult BVVV számára csak villamos vonalak üzemeltetését tudta engedélyezni. BENCE et al. 1987. 169-171. Friss Újság, 1900. június 5., 2. kiad., 1. Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága 1900-ban tartott közgyűlései (Budapest, 1901), 1900. október 10, no. 1280. Erre egy 1881-es törvény alapján nyílt lehetősége („1881. évi XXI. t.c. a Budapest fővárosi rendőrségről" - Budapest Főváros Levéltára, XI. 1511/d, 2.) ami a rendőrség feladatává tette - minden más mellett - a közlekedés akadálytalan folyásának és az utazó közönség biztonságának szavatolását. „Jegyzőkönyv az 1900 július hó 19-ei igazgatósági ülésről", BFL, XI, 1511/b, 1. Pesti Hírlap, 1900. június 10, 8. 226