Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

Szemző Hanna BALESETEK ÉS TÁRSADALMI SZABÁLYOZÁS BUDAPESTEN A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN* Budapest már nem kisváros, de még nem nagyváros Budapest már nem német, de még nem magyar. Fővárosunk nem eredeti alkotás, hanem utánzat. Ami Keletre vall benne, az nem sül; ami európai benne, az nem a rend. Ágai Adolf Bevezető A századforduló táján és az azt megelőző évtizedekben, amikor Budapest a növekedés és a teljes megújulás időszakát élte, átalakult a közterek használatával és a nyilvános viselkedés normáival kapcsolatos szabályozás is. A motorizált tömegközlekedés megjelenése részben felgyorsította a folyamatot, részben addig ismeretlen problémákat vetett fel, melyek még hangsúlyosabbá, mindenki számára érzékelhetőbbé tették az átalakulást. Súlyos következményei lehettek a nem megfelelő nyilvános viselkedésnek, hiszen könnyen balesetet okozhatott. A „száguldó" gépek arra kényszerítették a hatóságokat, hogy erőteljesebben ellenőrizzék a járókelőket, megregulázva magát az utcai viselkedést is. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a közlekedési balesetek a modern közlekedési eszközökkel együtt jelentek meg Budapesten. Megbokrosodott lovak, elszabadult állatok, felborult szekerek korábban is számtalan problémát okoztak. Ezek a „premodern" közlekedési balesetek azonban, éppen a gépesítés hiánya miatt, általában sokkal kevésbé jártak súlyos következményekkel. A motorizált tömegközlekedés megjelenése, melynek kezdetét a villamos jelentette, minőségileg új helyzetet teremtett: a gépek, melyek addig a be voltak zárva a gyárakba, megjelentek a város utcáin is. És éppúgy, mint a gyárban, veszélytelen használatuk a korábbinál nagyobb fegyelmet és pontosságot, illetve egyúttal komolyabb ellenőrzést követelt a hatóságok részéről. A korabeli villamos balesetek a kívánatos fegyelem hiányát tükrözték, valamint azt a tudatlanságot is, amivel az emberek a gépekhez viszonyultak. A két legnagyobb budapesti balesetet, melyekből egyet a tanulmány során részletesen is elemezni fogok, az ismeretek hiánya és a türelmetlenség okozták; közelebbről az a tény idézte elő őket, hogy az utasok nem fogadták el a gépek által teremtett merőben új feltételeket. Ekkoriban még nem annyira a gépekkel telezsúfolt utakon jelentkező koordinációs problémák okozták a baleseteket - mint az autó megjelenését követően -, hanem sokkal inkább a gépesített közlekedés szokatlansága, idegensége, ismeretlenAz alábbi tanulmány a Közép-Európai Egyetem történelem szakán megvédett szakdolgozatom (MA) rövidített és átdolgozott változata. A szakdolgozat elkészítésében nyújtott segítségéért hálával tartozom témavezetőmnek, BODNÁR Juditnak. 215