Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

NAGY AGNES ki kényszerű átrendeződést. A budapesti lakások tömeges újraosztásával járó 1944/ 1945-ös, 195l-es és 1956-os cserélődési hullám, a spontán folyamatoktól eltérően, időbeli konrétságuknál fogvájói azonosíthatóak az írott forrásokban. Miközben a korabeli statisztika az adatfelvétel 1941. január 31. és 1945. március 25. közötti szünetelése folytán csak az ostromot követő hónapoktól kezdődően tudta felmérni a budapesti népességmozgás arányát, addig a társadalomtörténeti kutatás számára éppen az 1944/1945-ös cserélődési hullám hagyta maga mögött a legtöbb írott nyomot. Az 1945-ből három különböző időpontból rendelkezésünkre álló források alapján - az ostromot követő legelső statisztikai felmérésként az 1945. március 25-i állapotot rögzítő budapesti népösszeírás lakásívei és házgyűjtő ívei, az 1945. október 7-én megtartott községi választások szeptember során összeállított választói névjegyzékei, és az 1945. december 1. és 10. között a KSH által végzett háborús kárstatisztikai felmérés házgyűjtőívei révén - az 1944-1945-ös változások rekonstruálhatók a legrészletesebben.

32 Az év három különböző időpontjában rögzített fő- és társbérlői névsorok, illetve a választójogosultak névsorai az 1944-1945-ös instabil viszonyokat folyamatos átalakulásukban mutatják. Az 1945 tavaszi budapesti népösszeírás lakásívein és házgyűjtőívein feltüntetett beköltözési időpontok, továbbá a lakáshoz jutás módjának megjelölése, miszerint a beköltözés önkéntes megegyezés, vagy hatósági lakáskiutalás útján történt-e, a zsidónak minősített lakások lakóinak sorsáról, a bombakárosultak lakáshoz jutási csatornáiról, és a társbérletesítés első hullámáról informálnak. Az 1945 december első hetében egy házon belül bérlők szerint felvett háborús kárfelmérésből a március vége óta bekövetkezett bérlőváltozásokat rekonstruálhatjuk. A nyolc hónap alatt végbement ki- és beköltözések pontosabb időbeli behatárolásában pedig a szeptemberi állapotot tükröző választói névjegyzékek segítenek. A bérlőmozgások csatornáit illetően egyelőre csak az 1945 márciusi népösszeírási lakásíveknek a lakáshoz jutás módjára vonatkozó bejegyzéseire támaszkodhatunk. Bár a lakásíveken több ízben is találkozhatunk kerületi elöljárói lakáskiutalási határozatok számaival, ezekhez nem rendelhetők iratok. Az V. kerületi elöljáróság lakásosztályától ugyanis lakáskiutalási iratok nem kerültek levéltárba. A budapesti zsidóság összeköltöztetésének előkészítése és végrehajtása során keletkezett lakásügyi iratok is - úgymint a zsidó házak kijelölése végett a székesfőváros összes lakásának és a lakások bérlőinek összeírását elrendelő 1.610/1944. M.E. sz. rendelethez kiadott adatszolgáltatási ívek, vagy a Magyarországi Zsidók Szövetsége Lakáshivatalának összeköltöztetési nyomtatványai (ki- és bejelentőlapok, csillagviselésre kötelezettek és csillagviselésre nem kötelezettek közötti lakáscserét bejelentő lapok) - csak szórványosan maradtak fenn.

33 Az iratok hiánya mellett azonban további keresési 12 A választói névjegyzékek szeptemberi összeállításáról a 20.400/1945. B. M. számú rendelet, a KSH vezetésével 1945. december 1. és 10. között végrehajtandó háborús kárstatisztikai összeírásról pedig a 8.816/1945. M. E. sz. rendelet intézkedett. 13 Toronyi Zsuzsannának, a Magyar Zsidó Levéltár levéltárosának szeretném megköszönni a náluk található lakásügyi iratokról nyújtott tájékoztatást. A Magyarországi Zsidók Szövetsége Lakáshivatalának összeköltöztetési nyomtatványairól - forrásmegjelölés nélkül - közöl képmellékleteket: BENOSCHOFSZKY-KARSAI 1960. 190