Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

VÁROSNEGYEDEK ÉLETCIKLUSA - LAKÁSELOSZTÁS - TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉS lehetőségekre hívta fel a figyelmet 1960-ban Karsai Elek és Benoschofszky Ilona: „Súlyos nehézséget okozott kutatómunkánkban az, hogy a budapesti Zsidó Tanács lakásügyi hivatalának iratanyaga mind ez ideig nem került elő, a fővárosi lakásügyi kormánybiztosság irattára pedig a második világháború végén, Budapest ostrománál megsemmisült, így az összeköltöztetés részleteit, gyakorlati lebonyolítását tárgyaló iratok csak olyan kivételes esetekben voltak feltalálhatók, amikor az ügy, más vonatkozásai miatt, átkerült a fővárosi polgármesteri hivatal valamely ügyosztályához, vagy kerületi elöljárósághoz, vagy esetleg a főváros és a Zsidó Tanács felettes hatóságához (pl.: Belügyminisztérium)." 34 Bár az összeköltöztetés adminisztrációs iratai elvesztek ugyan, a Hercegprímás utca 13. szám alatti bérház háborús évek alatt is használt lakónyilvántartása azonban az 1944. június 20. és 23. közé eső kiköltözési dátumokban és a csillagos házakként azonosítható új lakcímekben őrzi a fővárosi zsidóság összeköltöztetése által érintett családok nyomát. Lakásaik hatósági, vagy éppen önkényes igénybevételére utal a lakáshasználati jogcím rovatában a házmester által az e lakásokba beköltözőkre alkalmazott, semmilyen más forrásban utói nem érhető megkülönböztetés a fő-, társ-, illetve albérlők, és a családtagok, rokonok, vendégek státusától a „lakó" megnevezés használatával. Az 1951 nyarán Budapest területéről való kitiltással sújtottak kilétét illetően a történeti kutatás egyetlen forrásra, az ún. kitelepítési listára szokott hivatkozni.

35 A lipótvárosi kitelepítettek utáni levéltári kutatás tapasztalata alapján azonban további források meglétét kell hangsúlyozni, olyan forrásokét, amelyek az ún. kitelepítési lista alapján készített kimutatások megbízhatóságát is megkérdőjelezik. Budapest Főváros Levéltára több, a kitelepítés végrehajtásának folyamata során felvett, „Kimutatás a kitelepítettek fennmaradt lakásairór címmel ellátott dokumentum mellett őriz egy 1952-es iktatókönyvet a budapesti kitelepítettektől a Bizományi Áruházba szállított ingóságok eladási árának elszámolásáról, továbbá névmutató könyveket az 1953-1957-es évkorokból a kitelepítetteknek történt kifizetésekről vezetett nyilvántartásokhoz.

36 Az ún. kitelepítési lista és a megüresedett lakásokról készült kimutatás összevetése alapján a levéltárban hozzáférhető kitelepítési lista nem tekinthető teljesnek, bár a kitelepítés végrehajtásának körülményeiből kifolyólag kétséges, hogy létezett-e, vagy létezik-e egyáltalán teljesnek mondható névlista. A hét vizsgált házat illetően a kitelepítési lista mindössze két személy nevét tartalmazza. Bár e két személy kitelepítését a kitelepítettek lakásairól készült kimutatás is megerősíti, rajtuk kívül a lakáskimutatás - 1951. június 7-i, június 14-i, június 16-i, július 5-i és július 34 BENOSCHOFSZKY-KARSAI 1960.46-47. 35 Szabó Klárának ezúton is köszönöm a kitelepítési lista levéltári jelzetének szóbeli közlésével nyújtott segítségét. A kitelepítési lista levéltári lelőhelyét sem a Források Budapest történetéhez című dokumentumkötet, sem Rátki András cikke nem tünteti fel. (A forráshely megadása nélküli hivatkozásokat lásd: GÁSPÁR-SZABÓ 1985. 82. és RÁTKI 1981. 28.) 36 BFL, XXIII. 106. h. Budapest Fővárosi Tanács VB. Igazgatási Osztály. Kitelepítésekkel kapcsolatos iratok. A hátrahagyott lakásokban maradt ingóságok a BÁV kezelésébe mentek át, azokat a BAV értékesítette, és miután az így befolyt összegből saját kiadásait fedezte, továbbá kifizették a tulajdonosok köztartozásait, a fennmaradó összeget egy zárolt számlán helyezték el. (GÁSPÁR-SZABÓ 1985. 81-82.) Az említett kifizetések erről a számláról történtek. 191