Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

VÁROSNEGYEDEK ÉLETCIKLUSA - LAKÁSELOSZTÁS - TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉS Házaink közül a József Attila utca 12. szám alatti ház 1943. és 1944. évi választói névjegyzékében az 1941 és 1945 között kontinuus lakók közül senki nem szerepel. A választói névjegyzék ugyanakkor olyan személyek névsorát tartalmazza, akiknek sem 1941-ben, sem 1945-ben nincs nyomuk a lakók között. Míg a lakók egy részénél a helyben lakás előírt kritériumának való meg nem felelés, az idegen állampolgárság, vagy a zsidónak minősítettség indokolja a választópolgárok névsorából való kihagyást, addig a hiány hét lakás főbérlője esetében nem magyarázható a választójogi törvény alapján. Az Illyefalvi Lajos által említett hibákon túl talán arra az eshetőségre is gondolhatunk, amikor egy bérlő, máshol is rendelkezvén ingatlantulajdonnal vagy bérlettel - például egy budai villával -, esetleg az ottani szavazókörben került be a névjegyzékbe. 1945-től, az általános választójog bevezetése folytán felduzzad a választói névjegyzékben regisztrált lakók száma. Az új választójog a korábbi cenzusoktól eltérően politikai szempontból diszkriminált. Miután azonban a választójogi törvény rendelkezése szerint külön listába vették a választójogból kizártakat, a kizárás indokának feltüntetésével, így a külön listáról azokat a lakókat is ismerjük, akik mint kizártak, nem rendelkezvén választójoggal, a választói névjegyzékben nem jelennek meg.

30 Hogy a politikai kizárást érvényesítő általános választójog keretei között az 1954. évi választói névjegyzék milyen arányban fedi le egy ház nagykorú lakóinak összességét, két esetben tudjuk ellenőrizni a lakónyilvántartó könyvek segítségével. Mind a Nádor utca 6., mind a József Attila utca 12. számú ház esetében fennmaradt az 1954 március elejétől vezetett lakónyilvántartó könyv. Az összevetés eredménye szerint a József Attila utca 12. szám alatt a nagykorú lakók mindegyike szerepel a választói névjegyzékben, míg a Nádor utca 6. szám lakói közül öt fő hiányzik. Hiányukat a véderő kötelékében való foglalkoztatottságuk magyarázhatja, ugyanis a tanácsi választást szabályozó törvény a fegyveres és rendészeti testületek választójogosult tagjainak és polgári alkalmazottainak névjegyzéke összeállítását az illetékes parancsnokságokra bízta.

31 Ennek következtében ők feltehetően külön jegyzékben szerepelnek. így az öt hiányzó személy közül csak egyetlen személy, egy takarítónő hiányának okát nem ismerjük. Mindezek alapján az 1954-es választói névjegyzék megbízhatónak tekinthető abból a szempontból, hogy lefedi egy-egy ház nagykorú lakóinak összességét, és így összevethető az 194l-es népszámlálással. Annál is inkább, mivel még az 1954ben frissen beköltözött lakók is megjelennek a választói névjegyzékekben. Bár a választói névjegyzékek nem hatolnak lejjebb a házak szintjénél, a többi forrást kiegészítő használatuk mellett - foglalkozási adataiknál fogva - önmagukban is alkalmasak a kvantitatív elemzésre. A választójogosultak foglalkozási összetételében hosszú távon végbement arányeltolódások ugyanis a főbérlők körének ismerete nélkül is a társadalmi átrétegződést tükrözik. A választói névjegyzékek, népszámlálások, címjegyzékek és lakónyilvántartások alapján rekonstruálható időbeli keresztmetszetek összehasonlításával a bérlőkörök változásainak hosszú távú folyamatai rajzolhatok fel. A hosszú távú folyamatok elemeként a politikai hatalom direkt, erőszakos beavatkozása három hullámban váltott 1945:VIII. te. 15. § (6), amelyen az 1947:XXII. te. sem változtatott. 1954:IX. tv. 4. §(2) 189