Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

NAGY AGNES lalkozású értelmiségiek, kereskedők és iparosok Budapest más negyedeihez képest felülreprezentált rétegei által lakott városrész élte meg a Lipótváros. Másrészt, 1945 után a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a pénzügyminisztérium Várból a Lipótvárosba történő leköltözése, valamint az újonnan szervezett minisztériumok lipótvárosi székházakban való elhelyezése felerősítette a városrész már a két világháború között is meglévő kormányzati negyed szerepét. E változások tükrében lehet feltenni a kérdést, hogy vajon milyen mértékben vette igénybe a helyi lakásállományt az új államapparátus káderállományának lakásigénye, és mennyiben lépett a két világháború közötti egyik domináns csoport, a magántisztviselők helyébe egy új tisztviselőréteg. Ugyanakkor, a magángazdaság felszámolásával a kereskedők és kisiparosok piaci helyzetének korlátok közé szorítása, illetve ellehetetlenítése, valamint az értelmiségi szabad pályák államosítása milyen változásokat idézett elő a helyi népesség e csoportjainak helyzetében? Harmadrészt mennyiben igazolódik a két világháború között magas státusú Lipótváros esetében az az előfeltevés, miszerint a lakások központi elosztásában az ipari munkások preferált helyzetet élveztek volna? A politikai hatalom lakáspiaci beavatkozásával párhuzamosan egy másik folyamat társadalmi hatásaival is számolni kell. A városrész bérház-állományát a két világháború között is a XIX. századi építésű ingatlanok uralták. A II. világháborúval megszakadó korszerűsítés és karbantartás hiányában fizikailag leromló XIX. századi építésű bérházakban a lakásállomány gyökeres átalakuláson ment keresztül. A társbérletesítés és a lakások műszaki megosztása nyomán a négyszobásnál nagyobb lakások arányának radikális csökkenésével az egy- és kétszobás lakások aránya kétszereződött meg. (1. táblázat) E folyamat fényében a társadalomtörténeti kutatásnak azt a kérdést is fel kell tennie, hogyan módosult, értékelődött át az ingatlanok fizikai leromlása és a központosított lakáselosztás csatornáin végbemenő társadalmi átrétegződés kölcsönhatásában a városrész státusa, és milyen hatást gyakorolt e két folyamat a társadalmi csoportok lakóhely-választására, városon belüli térbeli mobilitására. /. táblázat. A lakásállomány változása 1941 és 1960 között Nádor u. 5. Mérleg u. 9. Hercegprímás u.13. Összesen 1941 1962 1941 1962 1941 1962 1941 1962 1 szobás 2 7 1 6 2 12 5 25 2 szobás 7 16 7 12 9 15 23 43 3 szobás 2 4 1 3 2 6 6 4 szobás 8 2 2 1 1 11 3 5 szobás 1 1 2 6 szobás 2 1 3 1 Összesen 22 30 12 18 16 30 60 78 Források: Műemlék-felújítási terv-dokumentációk. 182