Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

Nagy Agnes VÁROSNEGYEDEK ÉLETCIKLUSA - LAKÁSELOSZTÁS - TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉS A Lipótváros társadalma 1930-1960 között* A piaci bérlakás-forgalmat felszámolva az 1944/1945-től előbb átmenetileg, majd véglegesen központi irányítás alá vont bérlakás-rendszeren keresztül a politikai hatalom 1944-től kezdődően meghatározó befolyással volt a budapesti társadalom térbeli strukturálódásának folyamataira. A bérházas negyedekben a népesség térbeli mobilitásának egyes csatornáit a lakáselosztás eszközével megnyitva illetve lezárva a hatalom társadalmi csoportok közötti cserélődéseket indukált. Egyes csoportok kiszorulása és helyükre más csoportok beáramlása mögött a helyi társadalom (át)szerveződésének folyamatában egyes társadalmi csoportok egy-egy városnegyed társadalmában elfoglalt helye és szerepe szűnt meg, vagy alakult át. Legközvetlenebbül a budapesti zsidóság 1944. június 20. és 23. között véghezvitt összeköltöztetésével, az 1951. évi budapesti kitelepítéssel és az 1956-os emigrációs hullámmal megüresedő lakások újraosztásával avatkozott be a politikai hatalom erőszakos úton a fővárosi társadalom térbeli szerkezetébe. E megfontolások alapján a bérházas negyedek társadalmának a lakásrendszer kontextusába helyezett vizsgálatával a fővárosi társadalom 1945 utáni átalakulásának folyamatához juthatunk közelebb. Az egyéni és családi életpályák nyomait lakóhelyi összefüggéseikben őrző népszámlálási lakásívek, választói névjegyzékek, címjegyzékek és lakónyilvántartások azok a források, amelyek a kvantitatív és a mikroszkopikus elemzés szintjén is alkalmasak a budapesti városnegyedek XX. századi társadalmának az 1945-ös historiográfiai cezúrát átlépő longitudinális vizsgálatára. E forrástípusok felhasználásával tárhatjuk fel, hogy a hatósági irányítás alá vont lakásrendszer keretei között a helyi népesség szerveződésébe a lakások újraosztásával közvetlenül beavatkozó politikai hatalom milyen mértékben tudta átalakítani egy-egy negyed társadalmi-térbeli szerkezetét, mennyiben volt képes tartós és szervessé váló átrétegződést kiváltani. Ugyanakkor a helyi társadalmat alkotó foglalkozási-társadalmi csoportok közötti arányok változása, egyes csoportok eltűnése, más csoportok beáramlása, és egyes csoportok stabilitása mögött a helyi társadalom szerveződésének mikroszintű vizsgálatával az 1945 előtti és utáni budapesti társadalom törései és folytonosságai rajzolódnak ki. E kérdésfeltevés alapján Budapest egyik belső, bérházas negyede, a Lipótváros 1930 és 1960 között végbement társadalmi változásainak vizsSzeretném megköszönni Budapest Főváros Levéltára mindazon levéltárosainak segítségét, akikre az iratanyag eddigi feltérképezése során támaszkodhattam: Gajáry Istvánét, Héjj Csabáét, Lakatos Ferencet, Lugosi Andrásét, Nagy Sándorét, Sarusi Kiss Béláét, Sipos Andrásét, Szilvay Gyuláét és Takács Editét. Köszönöm A. Varga Lászlónak, Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának, hogy felhívta figyelmemet az V. kerületi IKV-anyagra. Köszönet illeti továbbá Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. Önkormányzati Tulajdonú Ingatlanokat Kezelő Irodájának vezetőjét, Erdei Gyulát a lakónyilvántartó könyvek összegyűjtésében nyújtott segítségéért. 179