Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Schweitzer Gábor: A fővárosi Törvényhatósági Bizottság újjászervezése 1920-ban 159-178

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÚJRASZERVEZÉSE 1920-BAN zat névleges megindítójaként lehetőséget kapott a sorstól, hogy epizodistaként beírja nevét Magyarország, illetve annak fővárosa - Budapest - történelmébe. A budapesti közigazgatás legújabb kori történetének egyik fordulópontja 1920. március 29-éhez kötődik. A nemzetgyűlés aznapi ülésén terjesztette be interpellációját Usetty Ferenc, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja fővárosi képviselőjeként a belügyminiszterhez a budapesti törvényhatósági választások ügyében. A szenvedélyes hangvételű interpelláció mielőbbi törvényhatósági választásokat sürgetett a fővárosban a „magyarság" és a „kereszténység" érdekében, hiszen a honatya meglátása szerint a „magyartalan" és „kozmopolita" Budapest életét még mindig a „régi szabadkőműves Wirtschaft" irányította. „Itt tisztogatásra van szükség," - adott iránymutatást - „mert csak a kaftán változott meg, de a szellem ugyanaz maradt".

13 Válaszában SimonyiSemadam Sándor miniszterelnök és belügyminiszter sietett megnyugtatni képviselőtársát, hogy a fővárosi törvényhatósági bizottságról, illetve annak megválasztásáról szóló törvényjavaslat már előkészület alatt áll, ugyanakkor közölte, hogy -jelezve a kormányzat fővárosi ügyei iránti (kétes értékű) elkötelezettségét - Budapest kormánybiztost is kapott

14

. Simonyi-Semadam egyúttal biztosította Usetty-t, hogy interpellációban foglalt kívánságai a kormány lelkéből fakadtak.

15 E nyilatkozat őszinteségében aligha kételkedhetünk. Budapest közigazgatás- és politika-történetének új fejezete vette kezdetét, hiszen a kormányzat immáron ország-világ tudtára hozta, hogy a megváltozott korszellemnek megfelelő irányban végre rendezni kívánja a fővárosi közigazgatás függőben lévő ügyeit. A rendezés iránya elsődlegesen a főváros „egyetemét" megjelenítő, illetve azt képviselő törvényhatósági bizottság újjáalakítására irányult. A kormány - Usetty interpellációjához képest - meglepően gyorsan, 1920. április 17-én már be is terjesztette a „székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról" szóló törvényjavaslatot.

16 Minden honatya számára egyértelművé válhatott, hogy a kormányzat nem a közigazgatás átfogó, strukturális reformjára, csupán a főváros politikai arculatát leginkább meghatározó törvényhatósági bizottság átalakítására készül. Annyi kétségkívül indokolta a törvényjavaslat megalkotását, hogy a főváros még 1912-ben választott törvényhatósági bizottságát 1918. október 18-a óta nem hívták L

' Nemzetgyűlés naplója (1920). 296-298. A fővárosi törvény revíziója azonban az új kurzus régi követelései közé tartozott, hiszen pl. a Keresztény Szociális Gazdasági Párt 1919. szeptember 24-én közzétett programja is tartalmazta e célkitűzést, egyúttal követelték a közigazgatás korszerűsítését és a virilizmus eltörlését is. Lásd Magyarországi pártprogramok. 23. 14 A kormány 1920. március 24-én hosszas találgatások után Sipőcz Jenő tiszti ügyészt nevezte ki a főváros kormánybiztosává. MOLK. 27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 125. doboz. 1920. március 24. 15 Nemzetgyűlés naplója (1920). 299. 16 A minisztertanács 1920. április 14-i ülésén Simonyi-Semadam előterjesztette a székesfővárosi bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslatot. A minisztertanács üléséről vezetett jegyzőkönyv csupán a tényt rögzíti, az esetleges miniszteri hozzászólásokról azonban hallgat. MOL. K. 27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 126. doboz. 1920. április 14. Magát a javaslatot lásd: 32. szám. Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról, in: Nemzetgyűlés irományai (1920). 206-221. 163