Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Schweitzer Gábor: A fővárosi Törvényhatósági Bizottság újjászervezése 1920-ban 159-178

SCHWEITZER GÁBOR össze, bár ennek jogi akadálya nem lett volna.

17 Ugyanakkor az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság időszaka is rajta hagyta lenyomatát a főváros közigazgatásán, többek között a törvényhatósági bizottságot felváltó testületek életre hívásával. Míg a polgári demokratikus átalakulás kezdetén a főváros hivatalnok tanácsát kiküldött tagokkal bővítették, addig 1919. februárjától - az 1919. évi VII. néptörvény által életbeléptetett - néptanács váltotta fel az egykori törvényhatósági bizottságot. A tanácsköztársaság idején előbb a népbiztosság, utóbb a központi munkás- és katonatanács járt el a néhai törvényhatósági bizottság hatáskörében. A proletárdiktatúra bukását követően, 1919. augusztusától sem hívták össze a törvényhatósági bizottságot, jóllehet a hivatalnok tanács - már csak saját kényszerű döntéseinek legitimálása érdekében - maga is üdvözölte volna a bizottság összehívását, nem érzékelvén kellőképp az 1919. őszén végbemenő politikai-filozófiai fordulatnak az élességét. A folytonosság jegyében a hivatalnok tanács járt el, s 1920. márciusában bekövetkezett menesztéséig Bódy Tivadar polgármester fémjelezte az 1918 ősze előtti - s részben utáni - korszakot.

18 Az 1920. évi VIII. te. ugyanakkor felhatalmazta az immáron a kormánybiztos által vezetett tanácsülést - hogy átmeneti jelleggel - a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben járjon el. E provizórikus korszaknak vetett véget a nemzetgyűlés által 1920. kora nyarán elfogadott, a pártpolitikai szempontokat szem előtt tartó 1920. évi IX. te. '

9 Mielőtt azonban a részletekbe bocsátkoznánk, a „bűnös Budapest" metaforájánál meg kell állnunk egy pillanatra. A főváros politikai értelemben vált „bűnös"-sé - azaz megbízhatatlanná - az 1919/1920 fordulóján hatalomra jutó, magát keresztény-nemzetinek tekintő politikai elit retorikájában.

20 Budapest „bűne" nem egyéb, mint amit - más szemszögből tekintve - a főváros erényének tudnak be: nevezetesen az, hogy egy-két emberöltő alatt provinciális jellegét hátrahagyva - ma úgy mondanánk - multikulturális világvárossá, közép-európai regionális központtá nőtte ki magát.

2

' Holott a főváros nem tett egyebet, mint élt az 1867 után hosszú időn keresztül döntő befolyással rendelkező politikai, gazdasági és világnézeti liberalizmus áldásaival. 17 WILDNER 1931. 503-504. - A vármegyei és városi törvényhatósági bizottságok megbízatásának időtartamát - a világháború, a forradalmak, majd pedig a közigazgatási reform elmaradása miatt - gyakorlatilag a '20-as évek végéig meghosszabították. 18 A főpolgármesteri tisztséget Bárczy István 1919. januári lemondása óta nem töltötték be. 19 Lásd GÁRDONYI 1925. 145-154. A főváros 1918/19-es forradalmak alatti igazgatásához lásd ORT 1959, különösen 244-259. 20 Noha állításunk nem igényel különösebb irodalmi igazolást - hiszen elegendő Horthy Miklós fővezér 1919. november 16.-i fővárosi bevonulása alkalmából elmondott beszédére utalnunk-, azt mégis meg kell vallanunk, hogy a politikai értelemben „bűnös Budapest" szóösszetételt ismereteink szerint elsőként az őszirózsás forradalmat követően, 1919 legelején vetették papírra. A politikai pamflet írója a polgári demokratikus forradalom vívmányaitól várta a főváros megújulását egyúttal üdvözölte a korrupciógyanús városvezetés és a kerületi basák uralmának a végét. Lásd; URBÁNUS: 1919. 16; továbbá SAKMYSTER 2001. 48^9. 21 Budapest új- és legújabb-kori történelmének Vörös Károly volt az egyik legkiválóbb kutatója. Egyik tanulmányában azokra a folyamatokra hívja fel a figyelmet, amelyek eredményeként a főváros az egyesítést követően a világvárosi lét közeléhez érkezett. VÖRÖS 1997. Lásd továbbá GYÁNI 1998. különösen 15-30. 164