Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Schweitzer Gábor: A fővárosi Törvényhatósági Bizottság újjászervezése 1920-ban 159-178
A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÚJRASZERVEZÉSE 1920-BAN hat évre választják - az első három év elteltével a bizottsági tagok felét kisorsolták a bizottságból -, bár újraválasztásuk elé a törvény nem gördített akadályt. 7 A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésén a főpolgármester elnökölt, akit akadályoztatása esetén a polgármester helyettesített. A fővárosi törvény tárgyalásának másik markáns vitapontja a főpolgármester személyével volt kapcsolatos. A kormány eredeti elképzelése szerint ugyanis - a vármegyék és törvényhatósági jogú városok analógiájára - kinevezés útján főispán került volna a főváros élére. Végül - nyomatékosítva ezáltal a főváros privilegizált helyzetét - a lojalitási térerő megosztásával azt a megoldást fogadták el, miszerint a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett állított három jelölt közül a közgyűlés választotta a főpolgármestert. A végrehajtó hatalmat a fővárosban megjelenítő, gyakorlatilag elmozdíthatatlan főpolgármesterrel szemben a törvényhatósági bizottság által általános szótöbbséggel választott polgármester a fővárosi törvényhatóság végrehajtó közegének, a (hivatalnok) tanácsnak volt az elnöke. A fővárosi autonómia - politikai, közjogi, gazdasági, pénzügyi - kereteit a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek, s az egyes jogköröket realizáló részletszabályok körvonalazták. Ennek megfelelően a közgyűlés hatáskörébe az alábbi ügycsoportok tartoztak: a. szabályrendeletek alkotása, b. a közigazgatási és választókerületek alakítása, c. fővárosi építkezések, közmunkák, közmüvek feletti intézkedés, d. községi adó- és kölcsönügyek e. törzsvagyon szerzése, illetve elidegenítése, f. költségvetési előirányzat megállapítása és a zárszámadás megvizsgálása, g. tisztviselők választása, az igazoló és a bíráló bizottmány választása, h. tisztviselők és a személyzet alkalmazása, ellenőrzése és fegyelmi ügyei, i. hivatalok létesítése és megszűntetése, j. főváros kezelése, vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása, k. döntés a tanácstól fellebbezett, illetve a kerületi elöljáróságtól fölterjesztett ügyekben, 1. kérelmezési és levelezési jog gyakorlása, indítványok tárgyalása. m. felirati jog gyakorlása. E taxatív felsorolást kiegészítette egy utolsó jogcím, miszerint a felsoroltakon kívül a közgyűlés hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, amelyeket a törvény, vagy a főváros szabályrendelete kizárólag a közgyűléshez utasít. Fontos megemlíteni, hogy a közgyűlési határozatok előkészítésére - véleményezési jogkörrel - a törvényhatósági bizottság állandó szakbizottságokat, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is életre hívhat. A kormányzat szűk körben élhetett felügyeleti jogkörével, így a törvényhatósági bizottság által elfogadott költségvetést a belügyminiszter negyven nap alatt felülvizsgálta, s attól a „helybenhagyást" - a törvényes feltételek megléte esetén - meg is tagadhatta. A zárszámadás jóváhagyása szintén a belügyminiszter hatáskörébe 7 A fővárosi törvényhatósági választások kerületenként történtek, az erre irányuló részletszabályok kidolgozása pedig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe került. 161
