Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157

MÉSZÁROS BORBÁLA Ez utóbbi azonban már egyben a lap által keresett mellékkeresetek kategóriájába is tartozik. Az előfizetéseken, szűk értelemben vett hirdetéseken kívül a szerkesztők különböző ötletekkel próbálták gyarapítani a bevételeket. Seper Kajetán pl. ingatlanközvetítő irodát nyitott 1896-ban, a hirdetések szerint még 1900-ban is foglalkozott ilyen tevékenyéggel. Máskor naptár, gyermeknaptár kiadásával vagy a kereskedőkiparosok újévi köszöntéseinek tömeges közlésével próbálkozott. 5. Konfliktusok a lapok körül: egy kispesti lapszerkesztő „mítosza" A helyi sajtó, mint a helyi nyilvánosság egyik terepe igen sok feszültség, konfliktus létrehozója. A szerkesztő az érdekcsoportok közti ingoványban előbb-utóbb szembetalálja magát valamely helyi klikkel, esetleg a helyi hatalommal, amely többnyire egy-egy személlyel való konfliktusban, sajtóperben manifesztálódik. Az összeütközések és azokról való (sajtóbeli, hétköznapi, intézményeken belüli) beszéd következtében a sajtó munkatársa könnyen a helyi hős ambivalens szerepkörébe kerülhet. Korszakunk kispesti sajtójának leghírhedtebb alakja Seper Kajetán, aki alig két évtizedes kispesti tevékenysége során legalább húsz személlyel állt sajtóperben, négy alkalommal kapott fogházbüntetést, egyszer kitoloncolást. A halála után megjelenő nekrológok ill. a későbbi helytörténetírás már a távlat adta könnyedséggel összegzik és alapvetően pozitívan értékelik a kispesti sajtó megteremtőjét, gyakran mint magányosan küzdő helyi hőst mutatják be, „az igazság és a tisztesség bátorszavú őreként, akit míg a rezsim hatalmon volt, megsüvegelni nem mertek.'"

43 Azonban az egykorú sajtó, a konkurensek egy igen negatív, szüntelenül áskálódó és botrányt kereső, korábbi vidéki lapjaival megbukott és Kispestre menekülő ágrólszakadt figuraként ábrázolják hasábjaikon, lapját szennylapnak ítélik. Seper 1853-ban született egy iparoscsaládban, Bács megyében. Gimnáziumi tanulmányai után a fővárosban volt korrektor különböző lapoknál, majd az 1880-as években Nagykárolyban, majd Nagyváradon próbált szerencsét lapszerkesztőként, nyomdászként. Anyagi és talán erkölcsi kudarcait követően ismét Budapestre szegődött, 1895-ben a „mítosz" szerint egy riportkészítés kapcsán vetődött el Kispestre, ahol családjával rövidesen megtelepedett, s 1895 augusztusában elindította az első kispesti lapot, „látván azt, hogy Kispest és a mellette fekvő társközség elegendő intelligens lakossággal bír arra, hogy ott egy lap fönnállhat. "

44 A Kispesti Hírlapot Seper a helyi jegyzővel és Dayka Antal festőművész és tisztviselővel indította meg, a szerkesztőség a községházán volt. Mintegy 3 hónap múlva társai megváltak a laptól, a szerkesztőséget pedig elhelyezték. Sepernek tehát már valamilyen konfliktusa volt a községi vezetéssel, bár lapjában úgy magyarázza a változásokat, hogy hosszú eszmecsere után arra jutottak: egy független és közérdekű lap nem ütheti fel hadiszállását a községházán, s nem alkalmazhatja főszerkesztőként a jegyzőt, „...egyik-másik a község beléletében fontos szerepet játszó dolog azért jelent meg olyan diszkrét modorban a lapban, mert a község jegyzője, a főszerkesztő 43 Ács 1937. 84. 44 SEPER 1897. 16. 152