Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157
A HELYI SAJTÓ SZEREPE A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN volt érdekelve benne.." 45 Mindenesetre igen meglepő, hogy Seper, mint tapasztalt vidéki újságíró erre csak 3 havi működés után jött rá. Néhány hét múlva egy névtelen {„Veritas"' 1 ) írásában olvashatunk a témáról: „.. .már az első szám megjelenésekor szomorúan tapasztaltam, hogy a helybeli agilis abb érdekszövetkezet, mint mindenre egész súlyával rátehénkedett a lapra is..." Az említett érdekszövetkezet valószínűleg (a későbbi fejleményekből rekonstruálva) Dorfner jegyző, Ács László bíró, Gesztesi Miksa, adóügyi jegyző, Nemes Izidor: sok Üllői úti telek tulajdonosa, Vadász Márton: gyártulajdonos és mások személyéből állott. Seper és következő lapjainak következő 3 éve gyakorlatilag a helyi korrupt „hatalom" megbuktatási kísérletéről szól. Az első helyi lapot alig fél éves fennállás után Seper eladta egy sok tagból álló lapbizottságnak, akik a szerkesztéssel Holbesz Józsefet, az idős katolikus papot bízták meg. Az eladást állítólag maga Seper kezdeményezte megszorult anyagi helyzetében, amikor levelet intézett Vadász gyártulajdonoshoz, hogy segítse őt ki némi összeggel. 46 Az anyagi nehézségek mellett Seper azonban később arra hivatkozik, hogy ellenfelei feljelentették őt fővárosi főnökénél, az pedig választás elé állította őt: Seper a lap eladása mellett döntött, azonban állásától mégis búcsúznia kellett néhány hét múlva. 47 Február végén megtörtént az adás-vételi szerződés megkötése, a lapot Seper 300 Ft-ért adta el (a lap egy évi előfizetése 4 Ft volt) a jegyzőből, adóügyi jegyzőből, a szerkesztő plébánosból, községi orvosból, Ribényi plébánosból, Vadász gyártulajdonosból és másokból álló bizottságnak. 48 A helyi hatalom tehát megszerezte és egyben elvette a sajtó közvélemény formáló eszközét a helyzetüket veszélyeztető agilis jövevénytől. A szerződésben ugyanis kikötötték, hogy Seper öt évig nem szerkeszthet lapot a járásban. Seper azonban két hónap múlva megindította új lapját 49 , amit kb. fél évig sikerült fenntartania. A konfliktus a szerződésszegésnek minősülő tettel kiéleződött a két lap, vagyis Seper és a helyi hatalom több képviselője között, amely gyakran minősíthetetlen hangnemű sajtóvitában, perekben manifesztálódott. Egy harmadik helyi lap 50 megjelenésével a helyi sajtóorgánumok a vasútelleni sztrájk kapcsán mintegy féltékenységi konfliktus játékába keveredtek, s azon versenyeztek, ki tud kulcsszerepben feltűnni a közönség előtt. Seper rágalmazó cikkei miatt először 1897-ben került fogházba, amiről külön füzetben számolt be drámai hangon. A következő évben megindította a község negyedik, s egyben leghosszabb életű lapját, amelyet haláláig, 1912-ig vezetett. Mellette kiadta a Darázs élclapmellékletet, amely tematikája alapvetően községpolitikai volt, s a főlaphoz képest még szabadabban támadta, gúnyolta a korrupt helyi hatalmat és intézményeket. Nemsokára már nem csak a községi, hanem a járási elöljárósággal is szembekerült, amelynek következményeként visszautasították a község kötelékébe való hivatalos felvételét, sőt 1899-ben ki is toloncolták. Seper azonban visszatért és 45 1=1/13. 46 Ács 1937. 55. A levelet a Kispesti Hírlap közli: 111/17. száma után következő röpiratban. 47 SEPER 1897. 17-18. 48 1=11/9. 49 Kispest - Szentlőrinci Hírlap 50 Kispest - Szt. -Lőrinc 153
