Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157
A HELYI SAJTÓ SZEREPE A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN A lapok egyik legfontosabb szerepe a néhány évtizedes, urbanizálódó település gazdasági-infrastrukturális fejlesztésének ellenőrzése, inspirálása. Ez a témakör szorosan összefügg a harmadikkal: ugyanis a községpolitikai cikkek sokszor a fejlesztési kérdések képviselőtestületi döntéseiről szólnak. Fentebb a lapok alcímeinek elemzésénél láthattuk, milyen kiemelkedő a községpolitikai célmeghatározás a kispesti lapok esetében. Ez a tény még inkább igazolódni látszik a vezércikkek elemzésénél: a községpolitikai témák rangjukhoz méltóan a legtöbbször (25,7%) kapnak vezető pozíciót a lapban. A korabeli kis helyi társadalmakban, így Kispest-Szentlőrincen is jelentős az egyesületek, körök közügyben és emberi életben betöltött szerepe. A helyi hírek 1/5e a társadalmi nyilvánosság e másik szférájára vonatkozik, többnyire a különböző eseményekről való tudósítás vagy azokra való meghívó formájában. Állandó rovatot képeznek a személyi, családi eseményekről való tudósítások. Itt többnyire halálozás és házasságkötések hírül adásáról, gratulációkról van szó, ritkábban egyéb családi ünnepekről, névnapról, nyugdíjazásról, egészségi állapotról stb. Ezen téma relevanciája nyilván a község még viszonylag átlátható méreteiből következik, vagyis abból, hogy Kispest ekkor még valóban helyi társadalom, nem csupán egy földrajzilag meghatározható városrész. A szépirodalom viszonylag nagy aránya annak köszönhető, hogy a lapok szinte mindegyike közöl tárcákat: a vidéki sajtóban szokásos folytatásos novellákat, kisregényeket, verseket. Jelentős a sajtóügyi téma jelenléte: a programcikkek, előfizetési felhívások ill. a sajtókonfliktusok kommentárjai a lapok rendszeresen visszatérő közleményei, s többnyire igen hangsúlyos helyen - vezércikkben - szerepelnek. 3. A függetlenség és a községpolitikai állásfoglalás problémája A helyi ügyek tárgyalása mellett szinte minden lap független, tárgyilagos, önzetlen sajtót ígér az olvasóknak, elhatárolja magár a helyi klikkek, érdekcsoportok szolgálatától, szubvencionálástól. Ám a sajtóban visszatérő frázisok azt jelzik, hogy az érdekcsoportok, ha nyíltan nem is álltak szolgálatukba a lapok, előbb-utóbb kiválasztották saját sajtóorgánumukat, ha máshogy nem, egy-egy kisszerű konfliktus révén. A lapok közül egy sem volt politikai, a kötelező kaució lefizetése egynek sem állt módjában. A lapok közül kettő volt kifejezetten szociáldemokrata háttérrel rendelkező, amelyeket a helyi pártszervezet adott ki, azonban nem politikai lapként. A Kispest, melynél a szocialista költő, lapszerkesztő, Vanczák János is munkálkodott, egyik konkurens lappal való vitában kifejti, hogy nem támogatják a teljesen független és pártatlan újságírást, „mert nem képviselnek irányt, nem szolgálják a célt"'. 32 A Pestszentlőrinci Lapok története igen figyelemre méltó. Az újságot a helyi pártkör indította útjára 1918 elején a helyi munkásság, „kisemberek" támogatására. Három hónap múlva azonban a lapban megjelenő közlemény szerint a pártkör központi pártutasításra kénytelen volt lemondani az orgánumról, mivel „igazi szociáldemokrata szellemű munkás lapot... a helyi párt úgy sem tud fenntartani, hanem - annak hovatovább a polgárság támogatására szükség lévén — kénytelen lesz a munkásság érde32 22=1/8. 149
