Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157

MÉSZÁROS BORBÁLA keinek rovására szellemében, irányában a polgárságnak engedményeket tenni... "

33 A helyi pártkör bár szót fogadott az utasításnak, a búcsúzó közleményből mégis azt sejlik ki, hogy igenis létjogosultságát érzik egy helyi lapnak. A századelőn egyébként számos vidéki kis szociáldemokrata lap alakult, azonban ezek a mi példánkhoz hasonlóan gyakran vezettek a központi vezetéssel való konfliktusokhoz. Az 1904-es országos kongresszus alkalmával meghatározták, hogy vidéki sajtóorgánumok csak központi ellenőrzésével alapíthatók, s csak akkor működhetnek, ha a helyi munkásság már megfelelően szervezett, vagyis megfelelő újságírókkal ill. potenciális olvasóközönséggel rendelkezik.

34 Néhány kispesti lap igen óvatos: még a politizálásnak nem számító községpolitikai témákban is tartózkodni kíván a véleménynyilvánítástól, nyilván tartva attól, hogy a vesztes oldalra sikerül állnia. A Kispesti Napló pl. 1905-ben a szerkesztői üzenetek rovatban így ír: „Ön sokat kíván tőlünk, most amikor zászlót bontunk, rögtön exponáljuk és magunkat a községi választásoknál ? Nem !... Tőlünk nem kívánhatja senki, hogy e rögös pályán pártharcokba bocsátkozva megmételyezzük lapunkat.''''

25 A helyi sajtó községi, hivatalos támogatásáról leginkább a helyi képviselőtestületi jegyzőkönyvekből tájékozódhatunk. Kifejezetten község által szubvencionált, helyi hivatalos lapról nem tudunk, csupán a Kispest és Vidéke töltötte be egy igen rövid ideig a járási hivatalos lap szerepét - erről azonban csak a felháborodott konkurens lap beszámolójából tájékozódhatunk.

36 Kispest vezetése 1909-től a háború kezdetéig rendszeresen elkülönített egy kisebb összeget a költségvetésben, amellyel a „közérdekű közlemények" megjelentetését kívánták támogatni. Korábban az ilyenfajta támogatás adataink szerint csak esetleges volt, 1900-ban Sepertől egyenesen megtagadták a községházán „beszerzendő adatok hírlapi közléséért" való fizetséget.

37 A később rendszeresen megszavazott összegek kiosztásában a források semmilyen preferációról nem árulkodnak, a tízes évek elején működő két hosszabb életű lap rendszeresen részesült a támogatásokban.

38 Néhány év után azonban a községvezetés ismét óvatosabbá vált: a Közérdek-Szövetkezés és néhány képviselő konfliktusa következtében 1914-ben megkérdőjelezik a lap következő évi támogatását, 1915-ben pedig egy új lap támogatási kérelmét utasítják vissza: „...az elmúlt idők tapasztalatai nyomán megállapítható, hogy a községben történt ilyen lapsegélyezések, illetve a hirdetmények közzétételi díjának ilyenszerű megváltása a képviselőtestületet és az elöljáróságot a nagyközönség előtt abban a színben tüntették fel, mintha ezen díjak megszavazásával a lap irányát a maga részére kívánta volta biztosítani.. ."

39 A lapok néhányszor lapbizottságokkal, „konzorciumokkar próbálták garantálni anyagi feltételeiket. Az első ilyen bizottság - mely a helyi hivatalos és gazdasági hatalom legfőbb képviselőiből állt - Kispest első lapját vette pártfogásába, miután 33 24=1/12. 34 VARGA 1991.277-278. 35 12=1/1. 36 4=XIV/30. 37 BFLV.272.3. 1900. ápr. 4. 38 BFL V. 271. 1909. ápr. 30, 1910. jún. 24., 1911. szept. 5. 39 BFL V. 271. 1914. jan. 30., 1915. márc. 9. 150