Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157

MÉSZÁROS BORBÁLA Az alcím első pillantásra banális közhely, amit csak szokásból illesztenek a lap fejlécére, azonban úgy gondolom így tömegében, 101 lap alcímeit elemezve sokat megtudhatunk a helyi lapok vállalásairól, programjáról, célkitűzéseiről. Szembetűnő a „társadalom" pozíciója, amely minden területen vezeti a rangsort a lapok programjában, azonban inkább a különbségeket érdekes megvizsgálni. Arulkodóak az újpesti sajtóra vonatkozó arányok, hiszen jelzik a területünkön legfejlettebb sajtó jellegzetességeit: politikai lapok fontossága, komolyabb szépirodalmi szándék, ill. a sok párt ill. egyesületi hivatalos közlöny. A Kispestre és a harmadik településcsoportra jellemző „vegyestartalmit" ill. a „ érdekeit támogató" általánosabb és semmitmondóbb frázis itt az átlagnál jóval alacsonyabb százalékot kapott. Kispestnél feltűnő a községpolitika közkedvelt témája (községvezetés kritikája, ellenőrzése), a kisebb községeknél pedig kiemelkedő a különböző területi (járási, választókerületi) hivatalos lapok léte, ami az életben maradásért küzdő lapok fentebb már kifejtett „területi terjeszkedését" jelzi. Tömören ennyit mondhatunk el az elővárosi sajtó kezdeteiről a bibliográfiai adatok statisztikai elemzésén keresztül. A következőkben lássuk Kispest-Szentlőrinc lapjainak példáját. II. Helyi társadalom - helyi lapok. Kispest 1895 - 1918 Az egykori Grassalkovich, majd Sina birtokon, a Gubacsi puszta területén 1869ben kezdődtek a parcellázások, a területet nagyobb vállalakozók és konzorciumok vásárolták fel, akik idővel tovább osztották telkeiket lehetőséget adva a fővárosi és vidéki betelepülőknek. 1871-ben a lakosság megalakította Kispest községet, s elszakadt Vecséstől. 1893-ban - a korábban nyaralótelepként indult - Pusztaszentlőrinc csatlakozott Kispesthez. 144