Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT szemben hozott határozatai miatt. Jóllehet számos törvényhatóság együttérzését fejezte ki a megye vezetése iránt, a budaiak azonban elítélték ezen szolidarizálást (konkrétan Győr vármegye átiratára reagáltak) s természetesen magukat az akciókat is, és kinyilvánították, hogy mind a „competens nemzetgyűlés", mind a kormány eljárásához „... nézeteivel e városi közönség is járul."

8 Pest megye ezzel kapcsolatos sérelmi feliratára válaszolva fejtette ki részletesen a közgyűlési többség az alkotmányos vívmányok védelmével kapcsolatos álláspontját. Eszerint „Buda városa" kötelességének ismerte „...jegyzőkönyvbe venni határozott óvását a sérelmi feliratban felhozott szép és nagy hangzatú szavak irányában, - tudniillik - hogy 'a nemzetnek többet nincs mit vesztenie'. A nemzet, hála az égnek, túl van azon időkön - hangoztatták - midőn e szavakat a szomorú valóság igazolta, s jelenleg a nemzetnek, melynek törvényes képviselői együtt vannak a haza jóléte felett tanácskozandók, a nemzetnek, mely néhány hónappal [ez előtt] tette fel törvényes királya homlokára Szt. István koronáját ... a nemzetnek, mely felelős kormánnyal és önválasztotta helyhatóságokkal bír, a nemzetnek, melynél [így!] a sajtószabadság, egyleti szabadság és esküdtszéki eljárással dicsekedik, a nemzetnek, mely az egész monarchiát rendőri és katonai hatóságok terhe és súlya alól kiszabadítván, jogállammá változtatá, ezen nemzetnek, ha nem is mentek még teljesülésbe minden óhajai, minden kívánatai, igen is sok van veszteni valója, s valóságos bűnnek mondható a nézet, mely a szavak értelmét talán kellően fel nem fogja, ily üres phrasisokkal nagy hangzású szavakkal felzavarni, és fellázítani és kételyekbe ejteni [akarja]..."

9

. A kormánypolitika tartalmi elemeivel való ezen aggálytalan azonosulás mellett azonban nem volt mellékes a protokolláris vetület sem. így a buzgó közgyűlés Hunfalvy János javaslatára Deák Ferenc mellett nemcsak a kormánytagokat, de még ismertebb államtitkárokat is - „kiket részint állásuknál, részint egyéb körülményeknél fogva a rendes képviselők sorába felvenni nem lehetett..." - tiszteletbeli városi képviselőkül választott.

10 Nemzeti célok — helyi érdekek A tisztán országos politikai kérdések mellett némely városatya igyekezett a helyi természetű, ám a városi érdekeken túl is mutató, szélesebb perspektívába illeszthető ügyek érdekében is hallatni a hangját. A budai szüret határnapjának szóba hozatalakor például a polgármester szóvá téve a bortermelés és szőlőmívelés országosan alacsony színvonalát, felterjesztést javasolt intéztetni a minisztériumhoz fiatal gazdáknak egy országos alap költségére történő, 8 KOLOSSÁ 1979. 816-817.

p.;BFLIV.1105.127/1867. (december2.)kgy. sz.;BFLIV.1106.b. 12.035/ 1867. ikt. sz. 9 BFL

IV. 1105. 12/1868. (január 7.) kgy. sz. 10 Név szerint: gróf Andrássy Gyula, gróf Festetics György, báró Wenkheim Béla, gróf Mikó Imre, Horváth Boldizsár, gróf Lónyay Menyhért, báró Eötvös József, Gorove István miniszterek, valamint Szlávy József, Hollán Ernő, Tanárky Gedeon, Zeyk Károly államtitkárok. BFL IV. 1105. 2/1867. (május 24.) kgy. sz. 291