Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS külföldi tanulmányútra küldése céljából „...a budai bor jó hírének érdekében ... is, hogy ... ekként ma holnap oly borunk legyen, melyet a világba lehessen küldeni.. ."

n

. Állami, egyben helyi érdekek együttes előmozdításának lehetőségét látta a közgyűlés egy honvédségi laktanya számára történő ingyenes telekfelajánlás során is. A közös katonaságnál csak valamivel népszerűbb honvédség pozícióit a városatyák a terhes és népszerűtlen katonai beszállásolástól való megszabadulás lehetőségével; egy laktanyaépület „előnyös" városképi hatásával; a kereskedelmi forgalom megélénkülésével; s végül - nem mentesen az illúzióktól - a katonai szolgálat helybeli teljesítéséből fakadó előnyök ecsetelésével próbálták megjavítani.

12 Nem volt szükség hosszasabb magyarázkodásra viszont a Mátyás-templom restaurálásához történő hozzájárulás megszavaztatása alkalmával, hiszen, amint a jegyzőkönyvben is áll: „...az országos műemlékek és építészeti maradványoknak fenntartása és a pusztulástól való megóvása országos érdekkel bír, ezek között pedig Budán első sorban a IV. Béla illetve Mátyás korabeli templom áll". A torony tűzjelzésre alkalmassá tételének kikötésével mindazonáltal a városvezetés nem mulasztott el a városrendészet gyakorlati szempontjaira is tekintettel lenni a magasabb érdekek szóba hozatala során.

13 A 48-as tradíciók ereje A kiegyezés létrejötte, az ország, s a testvérvárosok számára is nyilvánvalóan sokkal kedvezőbb politikai feltételek ugyanakkor nem feledtethették a közelmúlt nagy nemzeti megrázkódtatásait. A város lakosságának a nemzeti ügy iránt rokonszenvező, nagyobbik része számára heves érzelmeket kiváltó, meghatározó élmény volt a Vár ostroma, majd a Hentzi-emlék ottani elhelyezése, a Helytartóság, a császári tartományi kormányszerv berendezkedése és ténykedése, az új hatalomhoz való kényszerű alkalmazkodás. Ezért a dicső küzdelem emlékei, az alkotmányos törekvések fő- és mellékszereplőinek megbecsülése több ízben is tárgya a budai közgyűlésben elhangzott felszólalásoknak. Mindezeknél fogva tehát természetes, hogy a negyvennyolcas múltjára tekintettel távollétében polgármesterré választott, s az emigrációból hazavárt Házmán Ferencet a közgyűlés megérkezése napján, testületileg fogadta.

14 Noha mindkét város polgármestere jelentős '48-as érdemekkel büszkélkedhetett, a budai városházán mégis valamivel többször került előtérbe a szimbolikus jellegű politizálás - főként valamely történelmi vagy kulturális vonatkozás révén, így például, míg a pesti közgyűlésben csak röviden utaltak a svájci árvízkárosultak megsegítésének (!) indokoltságára (amely közgyűlésnek egyébként az emigrációs 11 BFL

IV. 1105. 97/1867. (szeptember 25.) kgy. sz.; CZAGA 1999. 110. p. 12 BFL IV. 1105. 202/1871. (október 2.) kgy. sz. 13 BFL IV. 1105. 72/1873. (március 3.) kgy. sz. 1 BFL IV. 1105. 1867. június 5-én kelt határozata. Házmán Ferenc életútjára és polgármesteri tevékenységére vonatkozólag Id.: CZAGA 1997. 292