Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
MAGYAR KAROLY kívánságára alakítottak ki. A rizalit közepén nyílt a templom bejárata, két oldalán egy-egy egyszerű, félköríves ablak, majd a homlokzat két végét egy-egy pilaszter zárta. Az öt tengelyes északi homlokzaton keletre egy félköríves vakablak, majd nyugatabbra folytatólagosan négy hasonló formájú rendes ablak díszítette a felületet. 134 Valószínűsíthető, hogy az épület terveit Kimnach Lajos készítette. 135 Vizsgált korszakunk végén, 1847-ben még egy nagy jelentőségű építkezés kezdődött el területünk délkeleti részén: az új Királyi vagy Udvari istálló -bár építése jelentősen előrehaladt - befejezése azonban már a következő időszakra maradt. 136 Az 1780 és 1849 közötti időszak alapvető változást hozott a tér jellege szempontjából. Előtérbe kerültek a civil funkciók, különösen a főúri építészeti reprezentáció. Másrészt a gyakorlati katonai funkciók némiképp visszaszorultak a polgári/hivatali (laktanyákból hivatalnoki lakások) és a polgári/egyházi funkciók javára (laktanya helyén városi épület, majd templom), illetve részlegesen átadták helyüket az inkább igazgatási jellegű magasabb katonai irányításnak (kolostorból/ kaszinóból Katonai Főparancsnokság). Ez utóbbival viszont a terület jövője szempontjából teljesen új távlatok nyílottak meg. Az 1848-tól 1945-ig tartó időszak A térhez és környékéhez a 48-as márciusi forradalomnak csak egy kisebb, utórezgés jellegű epizódja fűződik. Május 10-én tüntető tömeg vonult a Szent György térre, hogy macskazenével „tisztelje meg" báró Lederer lovassági tábornokot, aki a Batthyány-kormány megalakulása ellenére sem volt hajlandó lemondani főhadparancsnoki tisztéről. A tábornok a Főhadparancsnokság felé vonuló tömeget katonáival ugyan brutálisan szétverette, de másnap a népharag elől kénytelen volt Bécsbe menekülni. 137 A végső ostrom egyik fontos támadására május 21-én éppen a Fehérvári-rondella mellett került sor: a bástyától délre a folyamatos ágyúzás következtében hosszabb szakaszon leomlott a várfal, 138 és az ostromlók egyik csoportja, a 34. honvédzászlóalj e résen át tört be a várba, első rohamuk még visszaveretett. 139 Eredményt csak akkor értek el, amikor a délebbre, a királyi palotába már bejutott bajtársaik a Szent György tér felé nyomulva oldalba kapták a rést őrző csapatot. 140 A következőkben éppen a tér és környéke vált döntő események színterévé. A császáriak a helyszínen parancsnokló Kristin főhadnagy vezetésével a Színház és a Szent Zsigmond (azaz Schloss Gasse, vagyis a mai Szent György) utca déli torkolatánál kísérelték meg feltartóztatni az 134 GYŐRY 1935.3 l-33p.; a toronyra még: SZTEHLO é.n.(1930) 22.p. SZTEHLO é.n.(1930) 21.p. Eszerint Kimnach csak az építés felügyeletét végezte. GYŐRY 1935. 31. p. Ez utóbbi szerint viszont nagy valószínűséggel ő is tervezte. 136 CZAGÁNY 1966. 37-39p., 146-147. jegyzet 137 SPIRA 1978.21-116.p. (a vonatkozó rész: 42.p.) 138 ÚJHEGYI 1892. 200., 204-206., 208. 211-212.p. A szemközti Nyárs-hegyen (ma: Nap-hegy) felállított „réselő üteg" tudatosan lőtte a várfalnak e szakaszát. ,39 Uo.221.p. 74
