Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE előrenyomuló honvédeket. A kritikus helyzetről értesülvén a Vízivárosban tartózkodó Hentzi tábornok, a védők főparancsnoka a helyszínre sietett „... és remélve, miszerint egy hathatós visszlökemmel a támadókat a várból még kiűzheti, kardot rántva a Kristin által vezényelt osztály élére állott, szuronyt szegeztetett, néhány lelkesítő szó mellett rohamot vezényelt, de alig néhány lépésnyire előrehaladása után altestébe lövetvén, a Zsigmond-utca kijárata előtt tántorogva, Kristin karjaiba rogyott,...".

141 Mindeközben a nyugati várfal mentén előretörő, illetve a résen át betörő ostromlók már elérték az I. számú körbástya, azaz a Fehérvári-rondella területét (a bástya olasz védői fehér zászlót tűztek ki!) s szabaddá tették annak egyik eltorlaszolt lőrését, amelyen át további egységek nyomultak be. A Színház utcán előrenyomuló honvédek a Vízi-kaput is megnyitották belülről. Bár a harcok észak felé még folytatódtak, de a védőknek ekkor már nem volt esélyük a várba betört ostromlók kiszorítására, és hamarosan felhagytak az ellenállással.

142 (Az ostromnak e fenti két fontos epizódját, a rés megrohamozását és Hentzi megsebesülését több ábrázolás - metszet és festmény - is megörökítette.) A nyugati fal ágyúzása során komoly sérüléseket szenvedett a Szent György térnek és környékének nyugati sávja, a Teleki-palota és a mellette lévő épületek, de tűz pusztította a túloldalon lévő Zeughaust és a Várszínházat is.

143 A szabadságharcnak és az ostromnak a közvetlen pusztításon túl néhány „áttételes következménye" is lett a térre és környékére nézve. A felkelés után Habsburg Albrecht főherceg személyében főkormányzót neveztek ki Magyarországra, aki 1850. október 14-én vonult be Budára.

144 Mivel a királyi palota erősen sérült, kiégett állapotban volt, annak kijavításáig, 1856-ig átmeneti rezidenciaként a kevésbé károsodott Sándor-Pallavicini-palotát vette igénybe.

145 A helytartó elhelyezését biztosítandó belső átalakításokat is végeztek az épületen Kimnach Lajos építész közreműködésével.

146 Albrecht kiköltözése után a palota visszakerült a Pallavicini családhoz.

147 Az ostrom alatt történteknek még egy másik következménye volt: 1852ben Ferenc József a tér közepén emlékművet állíttatott a visszafoglalás során elesett budai osztrák várparancsnok, Hentzi tábornok és katonái emlékére. A gótizáló romantika stílusában fogant, hatszögletű alépítményen álló baldachinos 141 Uo. 224.p. 142 Uo. 224-226.p. 143 Uo.204. p.: Eszerint május 17-én „a várszínház jelmez-termébe beütött egyik bomba szintén gyújtván, az ezen teremben és a mellékhelyiségekben raktárolt összes szénakészlet elégett; minek következtében a helyőrség lovainak és vágómarháinak eltartása igen bajossá vált." UXA 1934. 174—175.p. szerint „Atöbbi ház a Zeughaustól a főőrség épületéig ... inkább többé, mint kevésbé megsérült és részben lakhatatlanná vált." - Ezt azonban jegyzettel nem támasztja alá. 144 HOLLÓ 2000. 26.p. 145 HAEUFLER 1854.285.p. : „Gegenwärtig von Sr. k.k. hoheit dem Landes-Civil- und Miltär-Gouverneur Erzherzog Albrecht bewohnt,..."; YBL 1956. 312.p. Említi Albrecht 185l-es itt tartózkodását. 146 YBL 1956. 315.p., 329.p. 22.j.. Albrecht 1854-55. évi Sándor-palotabeli bérleti díjára uo. 330.p.27.j. 147 CZAGÁNY 1966. 159.p. 75