Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY yí karmelita kolostor földszinti alaprajza 1845-ben. oszlopok tartanak. A középső homlokzati mezőt felül egyszerű, lépcsős attikafal zárja le. A középső rész két oldalán elhelyezkedő három-három tengelyes falmezőknél a földszinti ablakok és az övpárkány között egy-egy fríz húzódik. Közülük az északi Vénusz diadalmenetét, a déli a helikoni ünnepet ábrázolja. A dunai homlokzat tizennégy tengelyes osztású, de az előbbieknél egyszerűbb formájú volt.

123 Az északabbi tíz tengely felé utóbb második emeletet húztak, de ennek keltezése bizonytalan. A két főnemesi palotának a város építészetében betöltött jelentőségét, illetve az építészeti stílusukhoz való korabeli viszonyulást jól érzékelteti egy 1809-es leírás: "Kimagasló magánházak a várban a Sándor gr. és Teleki gr. palotája. Mindkettő a Szent György téren van. A masszív, pompázó stílusban épült Sándor-palota a legújabb stílusban épült (sic!), ragyogó és csodálatraméltó; a másik azonban egyszerű modorban épült bérház (72 szobával 11 lakás)."

124 A két palota a XVIII. század végi - XIX. század eleji felépítése után a tér összképe jó fél évszázadra konzerválódott. Közben azonban kisebb-nagyobb változások történtek a környező épületek funkciójában és tulajdonlásában. A karmelita kolostor helyén működő városi kaszinót 1794-ben a Császári és Királyi Katonai Főparancsnokság kapta meg. 1809-ben 66 hivatali terme volt, s 123 Az épület külső építészeti leírása: Budapest Műemlékei I. köt. 428^429.p., CZAGÁNY 1966. 162— 164.p.; a modern, helyreállítás előtti állapot részletes leírása FARBAKY 1994. (dok.) 3-12.p. 124 JACOBY 1932(RÖSLER 1809). 104.p. 70