Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE A karmelita kolostor pincéjének alaprajza 1845-ben. a parancsnokság állománya - amely nagyrészt nyilván itt tartózkodott - ekkor 90 főből állt. 125 Az épület 1945-ig katonai célokat szolgált, bár a benne elhelyezett intézmények időről-időre változtak. A Sándor-palotát eredetileg gróf Sándor Vince és neje, Szapáry Anna grófnő lakták, s utóbb fiuk, gróf Sándor Móric örökölte. (Az ő tulajdonlása alatt átmenetileg itt lakott Ferenczy István szobrászművész.) 126 Közben az épület eredeti formáján is némi változás történt: a keleti homlokzat déli része elé, a várfal felé kiszögellő emeletes télikertet emeltek. 127 1831-ben az épületet a Pallavicmi grófi család vásárolta meg. 128 Jóval a két palota elkészülte után, 1826 őszén a Szent György tér középső részén - a Zeughaustól észak felé haladva - tereprendezési, szintsüllyesztési munkák indultak, amelyek 1827-re is áthúzódtak. A munkákat foglyok végezték, akik „...Januarius 13. napján Század Sigmond Templomához eljutván talp falait is a' a rendelt alapig felszaggatták. így nyilt meg azon sirbolt, mellyben a' hírlett jeles tetem találtatott. A' setét üregben lebotsájtkozott két munkások ... egy hosszban terült, már elavult, de tsillámló ruházattal borított tetemet mellnek koponyája 125 Uo. 98-99., 103.p. 126 CZAGÁNY 1966. 159.p. 127 FARBAKY 1994.(dok.) 28.p. 128 Uo. 1994.(dok.) 35.p. A vásárlás 1831-es dátuma máshol nem szerepel, ezt az adatot Farbaky is Pusztai Lászlónak egy, a palotáról írt dokumentációs anyagából vette át. 71