Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE László és József birtokoltak. A copf stílusú, „U" alaprajzú, nyugat felé nyitott épület terveit Fisches Antal pozsonyi építőmester készítette. 118 A kétemeletes palota térre néző tizenhárom tengelyes főhomlokzata szimmetrikus elrendezésű volt a földszint középvonalában elhelyezett kapuzattal. A középső három tengely, azaz a kapu és a két oldalán nyíló egy-egy ablak (az emeleteken a középső három ablak) enyhén előreugró rizalit formájában kapott külön hangsúlyt, melyet a főpárkány fölött középen címerrel díszített attikafal koronázott. A földszintet erőteljes övpárkány választotta el az emeletektől, melyet a középrizalitnál konzolokon nyugvó erkély szakított meg. A palota hasonlóan egyszerű oldalhomlokzatai tizenegy tengelyesek voltak. 119 Bő másfél évtizeddel az előbbi épületet követően - mintegy annak pendantjaként - hasonló léptékű palotát emeltek a Szent György tér túloldalára, az ott álló kaszárnyaépületek helyére. A laktanyaépületeket egy ideje már nem a katonaság használta, hanem a városi tanács adta bérbe dikaszteriális tisztviselőknek. A területet 1803-ban gróf Sándor Vince vásárolta meg, 120 és rajta - részben a korábbi épületeket felhasználva 121 - nagyszabású palotát építtetett, mely 1806-ra készült el. Az egyemeletes, középudvaros, klasszicista épület tervezőjeként a bécsi Aman János építészt tartják számon, de feltételezik Pollack Mihály közreműködését is. 122 A palota alaprajza nyújtott trapéz alakú, délről északra szélesedik. A ma is álló eredeti formájában helyreállított - tizenegy tengelyes főhomlokzat a keskenyebb déli oldalon van, a tér kelet felé eső nyúlványára, azaz a későbbi Sikló felé néz. A középső három tengelyt (földszint: ablak-kapu-ablak, emelet: ablak-ajtó-ablak) enyhe kiülésű rizalit emeli ki, felette a főpárkány fölé magasodó timpanonnal. A rizalit sávjában az emeleti ablakok és a főpárkány között keskeny, domborműves fríz helyezkedik el, amely a Sándor család ősének lovaggá ütését ábrázolja. Ezt a domborművet és a nyugati homlokzatnál ismertetendő két másikat Anton Kirchmayer bajor szobrász faragta. (Az ő műve volt az udvaron álló díszkút Neptun szobra is.) A földszint és az emelet között a homlokzat teljes hosszában nyitott erkély húzódik, mely a falsík elé mélyen kiálló kváderes pilléreken és dór oszlopokon nyugszik. Hasonlóan igényes a tizenhárom tengelyes nyugati homlokzat kialakítása is. A középső három tengelyt itt rizalit helyett pusztán függőleges vakolatsávok emelik ki, illetve egy, az övpárkány magasságában elhelyezett erkély, amelyet ez esetben is kváderes pillérek és dór CZAGÁNY 1966. 172-173.p.; Budapest Műemlékei I. köt. 429.p. Előbbi szerint az épület 1790-ben, utóbbi szerint 1791-ben készült el. Az épület északi homlokzata nem merőlegesen, hanem nyugat felé enyhe szögben kifelé dőlve helyezkedett el a főhomlokzat, illetve az utca vonalához képest, míg az udvari homlokzatok derékszögben kapcsolódtak egymáshoz, azaz az északi szárny trapéz alakban szélesedett nyugat felé. Lásd Farbaky Péter tanulmányát. Budapest Műemlékei I. köt.430.p.; CZAGÁNY 1966. 175—177.p. A bérbeadásról és a vásárlásról: N.N. 1929. lO.p. FARBAKY 1994. (dok.) 23., 25-26.p. Az újabb falkutatások eredményei alapján. A palota keleti szárnyában Kovács Eszter által folytatott 2001. évi kutatások során eredeti helyén előkerült reneszánsz ajtókeret nem csak a középkori kolostorépület továbbélését bizonyítja, hanem egyben az egész keleti barokk laktanyaépületét is. Lásd Kovács Eszter tanulmányát. Budapest Műemlékei I. köt. 427.p.; CZAGÁNY 1966. 157.p., mindkettő jelentős további irodalommal 69
