Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY állt. Maga a toronyszerű építmény a Zaigerben említett teleknek (Z. 267.) csak a keleti, Carmeliter Gasse felé eső részét foglalta el. Formája ez esetben is csak késői fotóról,

115 illetve a helyszínrajzokról ismert. Néhány adat szól javításáról. A fent leírt katonai, egyházi és polgári épületek együttesen fő körvonalaiban már elénk vetítik a mai Szent György tér „L" alakú formáját, amelynek hosszabb, észak-déli szára a két utca között a Zeughausig tart, a rövidebb nyugat-keleti pedig az utóbbi előtt megtörve a keleti várfalig. Persze az ekkori térfalak még nem voltak véglegesek, sőt a nyugati oldalon, a tervezett belső ágyúállás helyén még hatalmas „lyuk" tátongott. Sokáig nevet sem adtak neki, s csak az 1749-es Langer-féle térképen szerepel felirat: „La justice place d..." , de később emlegetik a katonai szertárról elnevezve „Zeughaus Platz"-ként is. Az 1760-as évektől egy történeti topográfiai tévedés folytán - tudniillik, hogy ezzel azonosították a középkori Szent György piacot - a Georgi vagy Georgs Platz, azaz a (Szent) György tér elnevezés kezdett rögzülni.

116 A tér további alakulása szempontjából fontos mozzanat volt, hogy északi oldalán a Szent Zsigmond-templomot és a préposti lakot elbontották. Ezzel - a lakóházakba és a Zeughaus nyugati rizalitjába foglalt maradványokat leszámítva - az utolsó középkori emlék is eltűnt a helyszínről. A bontást az tette lehetővé, hogy Mária Terézia az 1749-ben elkezdett új budai barokk palota északi szárnyában templomot alakíttatott ki a prépostság számára, amelyet 1769-ben szenteltek fel.

117 (1771-ben terv készült az északi száray és a Zeughaus déli része közé - a Szárazárok betöltött nyugati szakasza felett - építendő új préposti lakra.) A visszafoglalástól az 1780-as évekig terjedő csaknem egy évszázad alatt a tér és környéke formálódása szempontjából a direkt katonai funkciók érvényesítése volt a meghatározó. Az egyházi intézmények, bár kezdetben jelentős súlyt képviseltek, vizsgált korszakunk végére teljesen eltűntek. Mellettük viszont, ha szerényebb formában is, de folyamatosan jelen voltak a polgári élet tárgyiasult elemei, a lakóházak, majd a korszak végén megjelent a polgári/hivatali réteg kulturális igényeinek lecsapódásaként a színház és a kaszinó. Az 1780-as évektől 1848-ig A XVIII. század vége felé jelentős változás történt a tér nyugati oldalán: 1780 körül a Teleki grófok tulajdonába került a hajdan tervezett ágyúállás helye. E foghíjtelekre (eredetileg, mint láttuk tulajdonképpen három telket alakítottak itt ki) 1787-1790/1791 között épült fel a korabeli Buda egyik legnagyobb palotája, melyet 1844-ig Teleki 5 A BTM Kiscelli Múzeumának fotótára őriz egy, a helyszínt ábrázoló képeslapot, amelyen jól látszik, hogy a kétemeletes építmény térre néző egyszerű, copf jellegű homlokzatát az emeleteken öt-öt ablaktengely tagolta. A valamikor 1852-1879 között (valószínűleg 1870 körül) készült fotó szerint a Vízműtől keletre lévő kisebb, földszintes épületben vendéglő működött. (BTM ltsz. 59.1063) NAGY 1971. 87-88.p.; NAGY 1975. 33.p. Eszerint a barokk korban a Vízmű mellett a városi mészárszék működött, erre azonban más adatot nem találtam. 6 Budapest Műemlékei I. köt. 426.p. UXA 1934. 151.p. Abontás pontosabb dátumának megjelölése nélkül. 68