Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE azokat összekötő folyosókkal.) A két lakószárny csatlakozásánál észak felé kinyúló refektóriumot alakítottak ki, velük azonos párkánymagassággal. Az utcai oldalon csak a folyosó épült ki, amely az északi szárnyat kötötte össze a templommal. Az épületegyüttes így végül is hatalmas, téglalap alakú udvart zárt körül, amely a korabeli helyszínrajzok szerint kertként volt kialakítva. A két lakószárny külső oldalainak eredeti kiképzése meglehetősen egyszerű képet mutat: a dunai és az északi homlokzaton sima keretezésű, azonos méretű ablakokkal és a szinteket elválasztó övpárkánnyal. Ettől csak a refektórium épülete tért el. A keleti oldalon négytengelyes homlokzat alsó ablakai az első emelet magasságáig nyúlnak, felettük egyszerűbb, kisebb ablakok helyezkednek el. Ezt az épületrészt az előzőkkel ellentétben függőlegesen kialakított falsávok tagolják az egyes ablaktengelyek között. 112 Bár a kolostoron és a templomon később több, kisebb-nagyobb változtatás történt és funkciója is alapvetően megváltozott, mégis ma ez az egyetlen barokk eredetű épületegyüttes a helyszínen, amely egyáltalán fennmaradt. Egyházi intézményként viszonylag rövid ideig működött, mert a rendet II. József 1784-ben feloszlatta, a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az épületet, a berendezést eladták. A kiürített templomból átmenetileg katonai raktár, a kolostorszárnyakból lakások lettek. A helyzet hamarosan megváltozott: engedve a budaiak igényének, II. József elrendelte, hogy a templomot színházzá, a kolostort kaszinóvá alakítsák át. A munka megtervezésével Kempelen Farkas udvari tanácsost, a kor polihisztorát bízták meg. A templomon az építkezés 1787 januárjában indult meg, és ugyanaz év október 17-én már az első előadást is megtartották. 113 Az átalakítás nemcsak a belső teret érintette, hanem a külsőt is. A tornyot lebontották, a főhomlokzat volutás barokk oromzatát megszüntették, és az egész architektúrát copf stílusúvá változtatták. A némi átalakításokkal máig is látható homlokzat öttengelyes, kétemeletes, középen háromtengelyes rizalittal, az oromzaton Buda címerével. A nézőteret a főhomlokzattól számított második és harmadik boltmező alatt alakították ki keletre nyíló ovális ív alaprajzban, földszint + három emelet beosztással. 114 Az átalakításban számos budai iparosmester kapott szerepet. A színház kialakítása után a Carmeliter Gasse helyett a Theater Gasse elnevezést kapta az előtte húzódó utca. A kolostor együttestől északra, a kapu felé a helyszínrajzok már 1715-től egy nagyobb épületet tüntetnek fel, amelyet az utcai oldalon kerítés kötött össze a kolostorral. Mivel eredetileg e telekrész is a karmelitákhoz tartozott, vélhetőleg valamilyen melléképületükről lehetett szó. A túloldali laktanya és e között építették fel azt a korábban említett kapuzatot, amely a Carmeliter Gassét északról lezárta. Rendeltetéséről csak a későbbiekben értesülünk. A helyszín környékén, a középső rész északi oldalán és a nyugati oldalon a XVIII. század közepére nagyjából kialakultak azok a polgári épületek, amelyek egészen az 1870-es évekig, illetve a századfordulóig fennálltak. Formájuk jószerével csak a XIX. század végi fotókról ismert, alaprajzuk pedig a helyszínrajzokról. Külön meg kell közülük említeni a vízmű épületét, amely a középső tömb déli oldalán 112 Budapest Műemlékei I. köt.484-486.p. 113 CLAUDERNÉ 1943. 172-173 .p.; Budapest Műemlékei I. köt. 480.p. 114 CLAUDERNÉ 1943. 174.p. 67
