Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY A köztől délre öt házhely következett egy sorban (Z. 277-282 ~ H. 373-387 helyén) a következő közig, amelyet ekkor Schanz Gasslnak, Sánc köznek neveztek. Mindegyiken található volt némi épületmaradvány, és mindegyiknek volt tulajdonosa.

101 A Sánc köz és a tőle délre eső utolsó köz, a korábban említett Üteg köz (mai Lovarda utca) között további három, egyforma méretű telek helyezkedett el (Z. 283285).

102 A Zaiger itt nem említett épületmaradványokat, holott a de la Vigne- vagy a Hauy-féle helyszínrajz szerint ez a helyszín még építményekkel fedett volt (H. 373377), közöttük még egy köz vonalai is kirajzolódtak. A XVIII. század első felének erődítési tervei (Regal 1715, Matthey 1730) szerint itt egy falon belüli, bástyaszerű ágyúállásnak kellett volna állnia, azonban a későbbi helyszínrajzok (Langer 1749, Wolff 1763) szerint ehelyütt csak nagyobb földhalomszerűség volt. Elképzelhető, sőt valószínű, hogy az erődítés legfeljebb terv szinten létezett, s csak az építéséhez szükséges földdepónia kialakítása történt meg.

103 A leírás egyébként a három teleknél nem említ tulajdonosokat. Végezetül a Batteri Gassltól délre, a tüzér laktanya keleti oldala mentén még további négy, kisebb méretű telek említhető, de ezek legfeljebb tervként léteztek, helyükön egyik helyszínrajz sem ábrázol épületeket. A Zaiger által elénk tárt kép fontos alapot nyújt a további változások nyomon követéséhez. Sajnos nem minden építkezést tudunk pontosan időhöz kötni, így többek között a szóban forgó terület északi, északnyugati részén kialakított három kaszárnyaépületét sem. Az 1715-ös Regal-féle erődítési terveken a Fehérvári-kapu déli részén lévő telken (Z. 276), valamint ugyanitt, a Rondell Gassl túloldalán (Z. 277) jelöl kaszárnyát. Ugyancsak kaszárnya van a középső telektömb északi részén (kb. Z. 271, 273 helyén), amelyet köz választott el mind a Hauptwachttól (Főőrség), mind a tőle délre lévő telkektől. Ráadásul e laktanya és a tőle nyugatra lévő, Fehérvárikapu melletti laktanya között kapuval zárták el a Schloss Gassl északi végét, illetve hasonló kapuzatot alakítottak ki a túloldalon a Carmeliter Gasse Vízi-kapu felé eső részén. E laktanyákat az összes XVIII. századi helyszínrajz feltünteti. A három újabb kaszárnyával együtt a vizsgált területen immár nyolc katonai objektum létezett, ami egyértelművé teszi a helyszín stratégiai jelentőségét. A számunkra fontos következő fordulópont 1723, május 28., húsvét napja. A városban tűzvész söpört végig, amely a környéket különösen erősen érintette: felrobbant a Fehérvári-kapu tornyában felhalmozott lőpor. A tűz, valamint a robbanás együttesen egészen a palotáig fejtette ki hatását.

104 Leégett a stratégiai fontosságú 1U1 Uo. 116-117.p. 102 Uo. 117.p. A későbbi Teleki-palotának megfelelő helyen a közelmúltban B. Nyékhelyi Dorottya végzett régészeti kutatást. Elmondása szerint az épített ágyúálláshoz köthető maradványt nem talált. Közlését ezúton is köszönöm. 104 ÚJHEGYI 1892. 128.p. (hivatkozás nélkül!); UXA 1934. 149-150.p. (az előbbire hivatkozva). A kaputoronyban őrzött lőporra más adatot nem találtam. Bizonyosan volt egy lőportár még a Zeughaustól délebbre, a királyi palotához tartozó területen is, amelyet egy középkori eredetű pinceépületből alakítottak ki. MAGYAR 2000. 43.p. Kéziratom lezárása után, 2003. március 28-án 64