Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY imáikat, a pasa palotájának közelében van." Cselebi hozzáfűzi még: „Oszmánli módon egy minaretje van, de díszes. Márvánnyal lerakott, tiszta épület, hárem kapuja tövében egy ólomtetejű magas kupola alatt Gázi Ahmed bég van eltemetve."

56 A pasák palotájáról - szerájáról - tudjuk, hogy az közvetlenül a templom/dzsámi mellett, északra épült ki, részben az egykori Szapolyai-Werbőczy-palota helyén. A szakirodalom szerint a budai pasák a XVI. század második felében jórészt még a Vízivárosban, a korabeli hajóhíd környékén laktak, s csak az 1598-as ostrom előtt tették át székhelyüket a jelzett helyre.

57 A helyszínt 1664-ben felkereső Cselebi erről is szemléletes képet fest: „E középső vár északi részén, a várfal fölött a Duna folyóra, Pest síkjára... nézőleg, ablakos, erkélyes, szűköcske divánkháne (itt valószínűleg: tanácsterem - MK) van. Kétszáz szűk szobás, szűk udvarú, egy fürdőjű, kert nélküli palota ez. Kara Murád pasa e palotában nem fért el, ezért kibővíttette és kijavíttatta azt. ... Valamennyi szobája a vár fala fölé épült, nagyon szép és szellős."

58 A leírás jól összecseng a hódoltság kori látképeken (pl. Hallart - Wening 1684-es és Fontana -Nessenthaler 1686-os látképe) és a török kor végi helyszínrajzokon (pl. a Hauy - Rabattá helyszínrajz - 1687) ábrázoltakkal.

59 Mi több, egyes részleteit - pl. fürdő - az ásatások is igazolták.

60 Mindezek alapján valószínűsíthetjük, hogy a Pasa-palota vélhetőleg több lépcsőben történt kiépülése a késő középkori állapotokhoz képest jelentős változást eredményezett a telek- és épületstruktúrában. Ettől északra viszont valószínűleg nagyjából változatlan maradt a középkori helyrajz, beleértve a Szent János-kaput is, aminek csak a neve változott meg: ezután mint Szu kapuszut, azaz Vízi-kaput emlegették.

61 A kapu vonalától délre, az egykori Szent János és Szent Zsigmond utca közötti háztömb jellege sem sokat változhatott egészen a volt Szent Zsigmond-templomig. Cselebi leírásából tudjuk, hogy valahol itt, a Pasa-palotával átellenben, az egykori Honvédelmi Minisztérium romos épületegyüttese helyén kereshetjük a pasa kethüdájának, helyettesének/udvarmesterének a palotáját is.

62 CSELEBI (1985.) 278.p. FEKETE - NAGY 1973. 350.p. Valószínűbb, hogy éppen az ostrom rossz tapasztalatai következtében (t.i. a külvárost a császáriak igen gyorsan elfoglalták - uo.338.p.) alakították ki a pasák új palotáját a Felső városban, amit ők Orta Hiszárnak, azaz Középső várnak neveztek. CSELEBI (1985.) 273.p. A divánkháne magyarázatát Fodor Pál adja (uo. 597.p.). Az 1684-es ostrom kapcsán keletről és északról készült Hallart-féle (RÓZSA 1999. 105.p., 20.sz.), és az 1686-os Fontana-féle északi (RÓZSA 1999. 97.sz.) rajzokon jól látszik a várfalra kiültetett építmény. Gerő Győző 1960-as évekbeli ásatásából érdemben mindössze a fürdőt publikálta. GERŐ 1980. 112—115.p. Rövid jelentés: A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai című éves összefoglalókban. 1961-ről (1964) 321-322.p., 1965-ről (1971) 392.p., 1966-ról.(1973) 286.p. A Marsigli-féle rajzon szereplő elnevezés. VERESS 1906. 145.p. 35.sz. CSELEBI (1985) alapján (272.p.) viszont elképzelhető - bár a leírása nem egészen egyértelmű -, hogy használatos volt rá a Szeráj-kapu elnevezés is, a pasa szerájának közelsége miatt. A rajzon ezen a néven a középkori királyi palota második, a (II. )Szárazároknál lévő kapuja szerepel. CSELEBI (1985.) 273.p. 54