Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE Első helyen a palota északi zárófalához, illetve főbejáratához kapcsolódó kérdéskört kell felvetnünk. A falon át - a Friss-palota, utóbb kaputorony épület két oldalán - eredetileg két kapu nyílott a palota felé a két középkori utca vonalának megfelelően.

48 A hódoltság korában a palotát meglátogató követek és utazók azonban már csak egy kaput emlegetnek, melyet törökül „Dilendzsi kapuszu"-nak, azaz „Koldus-kapu"nak neveztek.

49 Ez az egy, a toronytól nyugatra elhelyezkedő kapu látszik a török kor végi helyszínrajzokon. Lehetséges, hogy a keletebbre, a Szent János utca folytatásába eső kaput még a korábbi időszak valamely veszélyhelyzete - pl. az 1541., esetleg az 1530. vagy 1529. évi ostrom- idején iktatták ki. Az sem kizárt, hogy ezt a palotának a török korban tisztán katonai funkciójával hozzuk kapcsolatba: az udvari reprezentáció híján, biztonsági okokból célszerűbb volt egy kaput használni. Mindenesetre tény, hogy ott, ahol a keleti kapu előterét azonosíthatjuk, azaz a mai palota északi, „A" épületének északkeleti sarkánál, a középkori út nyomvonalában több jókora török köri szemétgödörre bukkantunk, melyek a kapu használatát eleve kérdésessé teszik.

50 Kissé északabbra, illetve északkeletre, a mai Sikló előterében további számos török kori objektumot - épületek, kemencék/tüzelőhelyek maradványait és szemétgödröket - tártunk fel. Bizonyos jelek (salak és tapasztás maradványok) alapján arra is következtethetünk, hogy itt valamilyen ipari tevékenység, színesfém olvasztás folyt.

51 A használaton kívül került ferences kolostorban is jól kimutatható a török megtelepülés.

52 Nem tudjuk azonban, mi történt a templommal közvetlenül a város elfoglalása után. A budai templomok többségét kifosztották, majd dzsáminak használták,

53 s végső soron ez lett a Szent János-templom sorsa is. Hans Dernschwam utazó

54 leírása szerint már 1555-ben török imahely volt,

55 de nem tudjuk, mi lehetett akkori elnevezése. A későbbiekben, mint Szeráj dzsámit, vagy mint Pasa dzsámit emlegetik, mivel - pl. Evlia Cselebi leírása szerint - „A budai vezirek mind itt végzik MAGYAR 1992/a60.p. Wratislaw von Mitrowitz báró és Ottendorf kapura vonatkozó leírásait idézi (a palota előudvara kapcsán): BALOGH 1966. 45.p., Uo. 41.p. (Cselebi). Maga a török név a Marsigli-féle, török feliratos térképről ismert (1686). Utóbbira: VERESS 1906. A Sikló előtti leletmentés során (1997) három gödör az egykori út sejthető nyomvonalának nyugati, három a keleti oldalához közel, egy pedig középtáján került elő. Ezek még akkor is zavarták az itteni forgalmat, ha nem egyszerre voltak használatban. Magából az útfelületből semmi sem maradt meg a korábbi talaj egyengetések, szintsüllyesztések folytán. Ugyancsak az 1997-1998. évi leletmentés eredményei. A török kori leletanyag egy csoportját, néhány szemétgödör anyagát részletesen lásd: Kovács Eszter szakdolgozatának második részében, illetve a jelen kötetben közölt tanulmányában. FEKETE - NAGY 1973. 350-351 .p. Dernschwam (1494-1567) a Fuggerek tisztviselőjeként 1541 előtt huzamosabb időt töltött Budán, ami később jó összehasonlítási alapot jelentett számára. 1553-1555-ben Verancsics Antal és Zay Ferenc kíséretében részt vett a Szulejmán szultánnál tett követjárásban. Ennek során oda- és visszafelé is érintették a megszállt Budát, de részletesebb leírás csak az utóbbi alkalommal született. Dernschwamról: TARDY (1984) 5-73. p. Uo. (1984.) 500.p. 53