Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a leomlott várfalrész feltételezhető északi végénél - nagyjából a mai Lovarda köz vonalában - toronyra utaló maradványokat az ásatások során eddig nem találtunk. Előbukkant viszont az ábrázolt eredeti, késő középkori fal egy, csak részlegesen leomlott, de meglehetősen roncsolt rövid szakasza. Ezen a részen, a falon már több, erőteljes javítás nyomát figyeltük meg, s így elképzelhető, hogy a területet már a korábbi ostromok alkalmával ágyúzták. Lehetséges azonban az is, hogy a várfalnak ez a szakasza állt még egy darabig a délebbi rész leomlása után, s a javítások későbbiek. 39 ) Nem tudjuk pontosan, hogy az ágyúzás az eredeti városfal mögötti épületeket, tehát a Szent Zsigmond utca nyugati házsorát mennyire érintette, de bizonyos jelek alapján arra következtethetünk, hogy elég jelentősen - legalábbis a telkek hátsó traktusában. Az egykori házsor északi végénél, közvetlenül a városfal mellett a legújabb feltárások egy ágyúgolyók által összedöntött reneszánsz épület omladékát hozták napvilágra. 40 Az ásatások kimutatták, hogy a támadók által ekkor szétlőtt terület a későbbi ostromoknak is az egyik állandó célpontja lett. Az ágyúzás - bár kifejezetten említik a Szent János-kapu melletti városfal lövetését 41 - valószínűleg kevésbé érintette a terület dunai oldalát. A Budát augusztus 29-én elfoglaló, és személyesen oda szeptember 2-án bevonuló Szulejmán szultán - Szerémi leírása szerint - éppen itt, a Werbőczy-házban szállt meg, 42 s nem a királyi palotában. (Az is valószínű, hogy a szultán legalább formailag ki akarta mutatni a mintegy gyámsága alá vont csecsemőkirály és anyja szuverenitását. De a Werbőczyház sem akármilyen építmény lehetett!) 1541. szeptember 5-én az özvegy királyné és a csecsemő király kíséretével együtt elhagyta Budát 43 . Ettől kezdve az addig elsősorban királyi lakóhelyül szolgáló palota funkciója alapvetően megváltozott, döntően katonai szerepet kapott: erőd, laktanya, szertár és raktár volt, valamint börtönként működött. A török méltóságok közül mindössze a dizdár (várfelügyelő) lakott itt. 44 A szóban forgó, roncsolt városfalnak itt csak egy viszonylag rövid, kb. 15 méteres szakaszát sikerült feltárnunk. A fal külső oldalán az alapozást csak a későbbi (a jelenleg is álló) nyugati várfal felé eső, igen szűk és mély szelvényrészben tudtuk megvizsgálni, s mindössze egy nyugati irányú kiágazást találtunk. Ez azonban jelen ismereteink alapján egy többször javított pillér maradványa. Végh András ásatása. Ezúton is köszönöm neki, hogy a feltárás során többször lehetőséget adott a betekintésre, illetve engedélyezte az eredményére való hivatkozást. A ház késő középkori tulajdonosa Raguzai István volt. Lásd erről Végh András Középkori városnegyed ... című tanulmányát. „Ex alia parte sagittant penes portám Sancti Joannis murum civitatis,. .." Azaz: „A másik oldalról a Szent János kapunál lévő városfalat lövik,..." Zalay János pozsonyi ispán 1541. május 30-i levele. Idézi: VÉGH 1997. 305.p.78.j. SZERÉMI (1979.) 326.p. Uo. 327-328.p. FEKETE - NAGY 1973. 350-35l.p. Szerémi leírása alapján azonban elképzelhető, hogy a pasa átmenetileg mégiscsak a palotában lakott: "Hogy már Verbőczi úr budán székelt, s egy basa a várban székelt..." (SZERÉMI (1979.) 328.p.; kiemelés tőlem MK); vagy: "A következő napon a várba hívatta a nagybasa ebédre a kancellár urat." (Uo. 329.p.; kiemelés tőlem MK) Az eredeti, kiadott latin változat szerint: „Quum jam dominus Werbwchj resideret Bude, et unus bassa in arcé 49
