Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY Az ostrom előkészületei kapcsán még egy ténykedésről kell említést tennünk. 1541 májusában a források szerint egy, a városban tartózkodó olasz (nyilván hadiépítész) árkot ásatott többek között a Friss-palota környékén.

45 A királyi istállóknál, tehát a Frisspalotaként azonosított épülettől nyugatra végzett ásatások során árokra utaló jelenséget figyeltünk meg a palota északi zárófalának előterében

46

, amelyet a török korban töltöttek be. Mivel a jelzett épület környékén sehol máshol nem találtunk árkot, a forrásban leírtakat csak ezzel tudjuk azonosítani. Mindez annyit jelent, hogy a középkor legvégén a palota zárófala előtt már elkezdődött az eredeti településrészek, épületek elbontása. A helyszín 1526-1541 közötti szerepét összegezve elmondhatjuk, hogy az a viharos események ellenére megőrizte eredeti középkori jellegét: elsősorban lakóhely volt, ahol főnemesek és polgári személyek egyaránt birtokoltak házat, de a középkor legvégéig funkcionált két nagy egyházi intézménye, a ferences kolostor és a Szent Zsigmond-prépostság is. Az utolsó évtizedben a hely presztízse megnőtt, miután itt, a királyi palota közelében kapott házat az ország kormányzója és kancellárja. A királyi palota északi előtere keletről 1470 körül (részlet a Schedel-féle Világkrónika Budát ábrázoló metszetéről). resideret...", és: „ Et secundo die in arcem invitare fecerat magnus bassa ad prandium dominum cancellarium." Közli WENZEL 1857. 372-373.

p. (Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543.) Zalay Tamás pozsonyi ispán ezzel kapcsolatos május 30-i levele. Idézi: VÉGH 1997. 76. jegyzet, 304-305. p. A 94/7-8, és a 97/11, valamint 97/1 jelű ásatási szelvényekben. Erről rövid említés az ásatási jelentésben: Archaeological Reports 1997. (RF 1998.) 137. p. 50