Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY A következő ostrom csak 1541. május 3-án kezdődött el és egészen augusztus 22ig tartott, amikor a védők és a „felmentésre" érkezett szultáni seregek közé szorult császári csapatokat tönkreverték.

34 A hosszú ostrom egyes eseményeiről ezúttal már képi forrásunk is van. A várost nyugatról megörökítő, pillanatfotó-szerűen hiteles Erhard Schön-féle metszet

35 különösen fontos adatokat szolgáltat a szóban forgó területrészre. Jól látszik rajta a palota északi zárófala a kaputoronnyá átalakított Friss-palotával, valamint az előtte sűrűn beépített városrész a Szent Zsigmond-templommal és a Szent Jánosferences) kolostorral. Jóllehet az egyes polgári épületek megjelenítése sematikus, egészen pontosnak kell tartanunk a városfal ábrázolását. A palota északi zárófalától északra, a fal helyén hosszabb felületen cölöpökből és sövényfonadékból(?) álló palánk látható, előtte omladékkal, szétszórt ostromlétrákkal és az ostromlók tetemeivel. A jelenetet szöveg is magyarázza: „die mauer ist abgeschossen und ein zäun darum(?) gemacht" (vagyis: a falat szétlőtték és ezért kerítést csináltak). A XIX. századi királyi istállók környékén folytatott régészeti kutatásaink egyértelműen bizonyították, hogy itt, az északi zárófaltól északra jó ötven méter hosszan szinte eltűnt, alapjáig leomlott a város középkori nyugati fala. A jelzett középkori fal helyett a déli részen hevenyészett, szárazon - föld kötőanyaggal - rakott falazatot emeltek, amelyet belülről függőleges cölöpszerkezet merevített.

36 Mindez messzemenően egyezik az ostromról szóló, ide vonatkoztatható forrásokkal, pl. a Memoria rerum leírásával, amely szerint: „Harmadik ostromot tőnek az zsidó kapu felől király kertinél, kit az nímetek elveszítenek."

37 Az ostromot bizonnyal ott indították, ahol a falat korábban a leginkább sikerült szétlőni a szemközti Madár-hegyen (ma: Nap-hegy) felállított ütegekből. A fentiek szerint a Schön-kép nyilvánvalóan a kudarcba fulladt német ostrom pillanatát örökítette meg, a városfal északabbi szakaszára is tartogatva további információkat: a kiromlás végénél torony állt, s létezett már a mai Fehérvári-rondellának valamiféle előzménye is.

38 IVÁNYI 1941. 68-74.p., KUBINYI 1973. 228-229.p. RÓZSA 1999. 49.p. l.sz. A Királyi vagy Udvari istálló környékén folytatott ásatásaim során a területrész délnyugati szegletében két ásatási szelvényben (97/2, 97/14) találtuk meg e hevenyészett, szükség szülte falazatot, amely kb. a késő középkori (Anjou-kori) városfal nyomvonalán kell, hogy húzódjon. (Utóbbi maradványaira azonban itt még nagy mélységben sem bukkantunk rá!) Az ilyen rögtönzött fal építéséről színes képet ad az 1530-as ostrom idejéből Szerémi, aki leírja, hogy a leomlott várfal helyére (nem a most leírt helyszínről van szó!) még a gyerekek is földet és trágyát hordottak. (SZERÉMI (1979.) 259.p.) Más módszert említ ugyanekkor a Memoria rerum: „Sok száz hordó fenekét kivágának Budában. Ennek az hordójaibul az terett kőfalon töltést csinálának." ( 1504-1566. Memoria rerum 1981. 39.p.) Uo. 52.p. Ezt a munkát korábban Verancsics-évkönyvként emlegették, mivel az ő hagyatékában maradt fenn. (Itt köszönöm meg lektoromnak, Kubinyi Andrásnak, hogy a Verancsics-évkönyvre vonatkozó korábbi, téves adataim javítandó voltára felhívta a figyelmem.) VÉGH 1997. 297.p. A Schön-féle metszet alapján négyzetes ágyútorony meglétét valószínűsíti a rondella helyén. Ez valószínűleg a bástya belsejében valamilyen formában máig megtalálható, itt azonban érdemi ásatások eddig nem voltak. 48